Avigdor Herzog és ajeruzsálerni fonotéka

Author(s): Péter Halasz / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

A jeruzsálemi Fonotéka a zsidó zenei hagyomány egyedülállóan gazdag hangarchívuma, Avigdor Herzog pedig, aki 1949-ben Herzog Viktorként hagyta el Magyarországot, e kutatóközpont alapítója és negyed századon át vezetője. Az itt következő, beszélgetésből szerkesztett elbeszélés együttesen mutatja be a művet és alkotóját, egy munkáját fejével és szívével egyaránt szolgáló tudóst és egy tudományos lehetőségeivel az egész világ zsidóságának önismeretét őrző intézményt. Mind a kettő figyelemre méltó, mert olyan szellemiséget hordoz, amit manapság zsidók és nem zsidók között egyaránt ritka: a múlt és ajelen túlzások nélküli, békés egymás mellett élésenek gondolatát.

Kései utószó

Author(s): François Fejtö / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

Holocaust-vonattal a Makpela -barlangba-Kőbányai János interjuja

Author(s): Steve Reich,János Kőbányai / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

Az ígéret földjének küiszöbén

Author(s): Pál Pető Gábor / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

Zsidó identitás

Author(s): Arthur Hertzberg / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

A zsidó történelm szelleme és korszakai

Author(s): Franz Rosenzweig / Language(s): Hungarian Issue: 3/1990

"Gránit a siratófalban, ütem magyar ajkú dalban"

Author(s): Petra Török / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Lesznai Anna varázsos személyiségét képekbe festette, párnákba hímezte és versekbe öntötte, ami pedig még ezek után is megmaradt kincseiből, azt emberekre költötte. Mindenkinek és mindenhová jutott egy kis Lesznai Anna, vagy ahogy barátai nevezték: Máli. Legendásan szeretetteljes lénye, magával ragadó egyénisége mindenkit megbabonázott, talán az egyetlen volt, aki akár a Nyugat társaságával, a Nyolcak körével, a Vasárnapi Társaság tagjaival vagy éppen Kassák - vele ellentétben legendásan nem könnyű természetével - egyaránt közös hangot talált, így korántsem találhat juk túlzónak Balázs Béla szavait, hiszen a visszaemlékező kortársak mindegyike e hangon szól róla, így emlékezett rá: ,,( ... ) Máli igazán tuzijátékát rendezte a szeretetnek. Ez a nő olyan brutálisan gazdag, hoqy muszáj szeretni."

A XX. Nemzetközi Jeruzsálemi Könyvvásár

Author(s): Meir Shalev / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Hlölgyeim és uraim, jó estét kivánok, sálom. Üdvözlöm Önöket Jeruzsálemben. Biztos vagyok benne, már mindenki elmondta, mily nagyra értékeli az Önök bátorságát, hogy ezekben a nehéz időkben, biztosítási ügynökeik tanácsa ellenére eljöttek ide.

Elmélkedések a zsidókérdésről

Author(s): Jean-Paul Sartre / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Termérszetesen nem minden aggodalom nélkül szólal meg az ember, amikor olyan léthelyzetről kell beszélnie, amelyben nem volt része, amilyet maga sohasem élt át, gondoljunk csak korunknak arra a bizonyos öt évére. Nem egyszerű feladat a kérdés valamennyi összetevőjére kitérni annak, akinek nem kellett állandóan az antiszemitizmus fenyegetettsége közepette élnie. Ám ugyanolyan nehéz akár az üldözők (szerencsére én nem tartozom közéjük), akár az üldözöttek helyébe képzelni magunkat, hiszen közéjük sem tartoztam.

Formába kerekedett világ: A hatvani Lesznai Anna-hagyaték

Author(s): Petra Török / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

E rokontalan jelenség alapos feldolgozásával még adósok vagyunk, ám a Múlt és Jövő e száma Lesznai Anna 1912 és 1956 között kisebb-nagyobb megszakításokkal íródott naplófeljegyzései3 egy-egy részletének közlésével és e szám illusztrálásához felhasznált műveivel újra felkeltheti a figyelmet e rendkívül sokoldalú, gazdag és kiaknázatlan hagyaték iránt.

Jászi Oszkár és a zsidókérdé

Author(s): János Pelle / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Jaszi Oszkár- és a magyar' radikálisok társadalomfilozófiáját, politikáját, a nemzetiségekről vallott nézeteit sokan, sokféle indfttatásból hozták összefüggésbe a zsidósággal. Maga Jászi azonban teljes mértékben elutasította, hogy származásának bármi köze lenne munkásságához, életpályáj a alakulásához. Nemhogy a zsidósággal való "lelki rokonságot" tagadta, de műveiben, különösképpen az 1920 őszén Bécs ben írt Maagyar kalvaria - magyar feltamadas cimű könyvében tömérdek antiszemita kirohanást találunk, melyeknek hangvétele meglepő módon feltűnő hasonlóságot mutat a magyarországi "keresztény-nemzeti kurzus" lapjaival, illetve egyes, a közvéleményt egyértelműen a zsidóság ellen hangoló történeti és politikai munkákkal. Jászit haláláig foglalkoztatta ez a téma, anélkül, hogy önálló munkában összegezte volna nézeteit. Élete végén még a tervei között tartott számon "egy könyvet a zsidóságról", mely azonban soha nem készült el. A harmincas évek második felében azért bizonyos kérdésfeltevések megérintették, erről tanúskodik a Liebermann Pálhoz 1936. március l-jén írott levelének egy részlete: "Ami az én »önvádaimat« illeti, azok, mint jól sejted, nem munkám irányvonalára vonatkoznak, hanem inkább epizódokra. Így pl. nagy hiba volt, hogy pártot csináltam. Mint egy szellemi párt vezére, politikai kötöttségektől menten, szabadabban és erőteljesebben dolgozhattam volna. Az emigrációban is hiba volt, hogy kezdetben egy csoport vezetését vállaltam.

Gerhard Durlacher

Author(s): Tamás Balogh / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Gerhard Durlacher 1928. július 10-én született BadenBadenben. Gerhard nagymamájának bútorüzlete volt, amit fia - Gerhard apja - vezetett. A családnak 1937-ben Rotterdamba kellett költöznie a náci uralom elől. Rotterdam német bombázásakor Durlacherék elvesztették otthonukat. Apeldoornba kerültek. Gerhardot és szüleit 1942-ben innen hurcolták el a westerborki táborba, ahonnan 1944 elején Theresienstadtba, majd Auschwitzba deportálták őket.

Lehangoló gondolatok az Elmélkedések a zsidókérdésről kapcsán

Author(s): Pierre Birnbaum / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

1947. június 3-án, kedden Jean-Paul Sartre előadást tartott a Saint-Dominique utcában, a Kémia előadóban az Izraeliták Vilagszövetségének égisze alatt a frissen megjelent Elmélkedések a zsidókérdésről című műve nyomán. Az előadásra a szövetség tagjai közül is csak azok juthattak be, akik a La Bruyere utcában már jó előre feliratkoztak. Az előadás plakát ját kiragasztották valamennyi, a párizsi, a neuillyi, a vincennes-i, a La Varenne-i zsinagóga falára, de a húsboltok kirakataira is felkerült.

"Az indiánokat nem szokták lezsidózni", avagy hogyan kerül egy mesztic fiú a zsidó iskolába? (pszichológiai tanulmány)

Author(s): Júlia Vajda,Éva Kovács / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

1994 tavaszán felkerestük Emmát és Andrist, hogy interjút készítsünk velük. Emma egyike volt azoknak a szülőknek, aki felkérésünkre válaszolva hajlandónak mutatkozott arra, hogy a zsidó iskola kapcsán beszélgessen velünk. Levelünkben hangsúlyoztuk, hogy azok a családok érdekelnek bennünket, amelyek új, alternatív iskolába íratták át gyermeküket - nem utaltunk azonban az iskola zsidó voltára. Emma az előzetes telefonbeszélgetésben szokatlanul készségesnek és nyíltnak mutatkozott, és többször mentegetőzött, hogy nem tud túl sokat az iskoláról.

Eretneküldözés

Author(s): Ágnes Heller / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Ha valaki a cím alapján szeretné kitalálni, hogy miről is szól ez a könyv, valószínűleg az inkvizícióra gondol, vagy - amennyiben járatos a teológia történetében - azokra a keresztény atyák ra, akik megteremtették és megszilárdították a katolikus ortodoxiát. De a könyv alcíme - Mózes Hagiz éd a szabbatikus vita - eligazít. Ebből ugyanis megtudjuk, hogy ezúttal egy zsidó eretneküldözőt ismerhetünk meg. A cím, amelyet Elisheva Carlebach választott érdekes könyvének, igen találó. Ugyanis Mózes Hagiz rabbit kortársai nem eretneküldözőnek, hanem - a zsidó hagyomány szótárából vett kifejezéssel - zelótának nevezték. Közel harminc esztendőn keresztül Hagiz volt a világ zsidóságának - a szefárdoknak és az askenáziaknak, a jeruzsálemieknek és a diaszpórában élőknek - a maga kinevezte, professzionális zelótája. A neves prágai rabbi, Katzellenbogen így szólítja meg levelében barátját: "Mózesnek, a zelótának, a zelóta fiának". Hagiz azért tekintette magát hivatalból (bár hivatal nélküli) zelótának, mert élete céljának tartotta a zsidó eretnekek üldözését. Minden írásban eretnekség után kutatott.

A vészkorszak hatása a holokauszt-túlélők második generációjának magatartására

Author(s): Teréz Virág / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Az alábbiakban néhány c,ettöcedéket fogok bemutatni, melyekkel azt kívánom demonstrálni, hogy a szülők múltban átélt szenvedései hogyan tükröződnek gyermekeik életében, hogyan jelenik meg - tudattalan ul, mégis jól követhetően - a gyermek gondolkodásában és mindennapi cselekvéseiben a múlt árnyéka.

A történelem pesszimizmusa

Author(s): Shlomo Avineri / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

An interview with János Kőbányai vy Shlomo Avineri

Egy furcsa szerzet, a költő, fantaszta, nyelvtudós és vagabund Kalmár György Kármel-hegyi utazása 1755-ben

Author(s): Attila Szepesi / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Weöres Sándor irányította rá a figyelmet a Tapolcaféín született költéíre, korának világszerte ismert és elismert nyelvtudósára, Kalmár Györgyre. A Három veréb i'at dummel című, múltunk elsüllyedt kincsei közt tallózó antológia egyik nagy felfedezettje ez a furcsa szerzet, akit az ezredvégi poéta méltán hasonlít az angollátomásos költőhöz-festőhöz, William Blake-hez és a zsenialitás meg az őrület hatiirmezsgyéjén alkotó Csontváryhoz.

Vagy pária, vagy parvenü (Hannah Arendt a zsidók asszimilációjáról)

Author(s): Mihály Vajda / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

A Rahel Varnhagenről szóló könyv, a Lebengeschichte einer deutchen Jüdin aus der Romantik (Egy német zsdiónő élettorténete a romantika korából) egy végső soron sikeres és mégis "visszavont" asszimiláció története. Ez volt Hannah Arendt első könyve Augustinusról szóló disszertációját követően; a könyvet Arendt a két utolsó fejezet kivételével még azelőtt írta, mielőtt 1933-ban Franciaországba menekült. Két utolsó fejezete nélkül, amelyek a nagyon is karakterisztikus "Zwischen Paria und Parvenu" ("Sem pária, sem parvenü"), ill. "Aus dem Judentum kommt man nicht heraus" ("Zsidóságunktól nem lehet szabadulni") címet viselik, a könyv nemcsak befejezetlen lenne, de talán cseppet kétértelmű is. Ugyanakkor nem lehet bizonyítani és nagyon is valószínűtlennek tűnik, hogy szerzőj ének nézetei Rahel Varnhagen élettörténetét illetően 1933 után radikális változáson mentek volna keresztül.

A zsidóságot levetkezni nem lehet (fejezet a Rahel Varnhagen című könyvből)

Author(s): Hannah Arendt / Language(s): Hungarian Issue: 1/2001

Rahel elsó útja - még fiatal lányként - Breslauba vezetett; az elmaradhatatlan vidéki zsidó rokonsághoz, akik révén akkoriban még minden asszimilált, európai műveltségű zsidó kötődött a zsidó néphez, a saját maguk által már megtagadott szokásokhoz. Rahel, aki ekkor még nem beszélt rendesen németül- a családnak szóló első leveleit a kor zsidó német nyelvén, héber betűkkel írta -, leírja, miként nézett meg "kíváncsiságból" egy zsidó rítusú esküvőt, ahol úgy fogadták, "mintha a szultán térne vissza egy rég elhagyott szeráj ba". Hozzáfűzi: "Szégyenkeztem."