„Olvassatok, olvassatok, olvassatok! Írjatok, írjatok, írjatok! Dobjátok el, dobjátok el, dobjátok el! Kísérletezzetek önmagatokért! Szórakozzatok! Próbáljátok ki az avantgardistákat! Egyik napot vegyétek komolyan, a másik napot ne. Legalább egy ideig éljetek így” – biztatja a kezdõ írókat Simona Popescu az Echinox folyóirat januári számában megjelent Néhány szó... az írócskáknak címû cikkében.
More...
A kulturális diplomácia gyökerei visszanyúlnak a világirodalom 19. századi geneziséhez. Ez utóbbi személyes innováció volt, Goethe azóta is megismé- telhetetlen hatású egyéniségéhez és kozmopolita tekintélyéhez kapcsolódott. A világirodalom szó- összetétel, a Weltliteratur a politikát s a diplomá- cia világát is alaposan ismerõ költõ naplójában elõször 1827-ben bukkant fel, és az újszülött fogalomba az öreg Goethe egy hosszú élet kivételesen gazdag és változatos tapasztalatait foglalta bele.
More...
Mûhelynapló a megtartó melankóliáról. Ezt a mûfaji megjelölést írta Lászlóffy Aladár A jerikói trombitás cím alá, a mi kiadá- sunkban (mármint a KOMP-PRESS, Korunk Baráti Társaságnál) 1994-ben, az Ariadné sorozatban megjelent kötetben.
More...
Hogyan juttathatjuk el kulturális értékeinket azokhoz, akik anyagi, egészségi okok vagy fizikai akadályoztatásuk miatt színházi elõadásokat nem tudnak látogatni? Ez a kérdés indította el 2009 tavaszán a világon elsõként – és jelenleg is mûködõ – internetszínház-projektet a www.amagyarkulturanagy kovete.com weboldalon. Célunk az volt, hogy a magyar színházi produkciók internetes gyûjtemé- nyének kialakításával, archiválásával és közreadá- sával a magyar színházi kultúra értékeit széles körben terjeszthessük.
More...
A koronázás napja egyre jobban közeledett, és ezt mindenképpen szerették volna ünnepélyes külsõségek között, többek kö- zött az újonnan egyesült erdélyi törvényhatóságok részvételével is megtartani. A törvényhatóságok fõtisztjeihez körlevelet intéztek: „A koronázás az alkotmány helyreállítása és fenntartásának legfontosabb és kegyeletes biztosítékát és zárkövét képezvén, szükséges, hogy az e magasztos tényhez méltólag külsõleg is magán hordja a nemzeti közöröm és alkotmányos önérzet jellegét, melynek kiváló emelésére szolgálna”, ha minden megye – „mint az alkotmány védbástyái” – 3-3 „tisztességes lovast” küldene, az egyiket a megye zászlójával, valamint földet a koronázási halomhoz.
More...
Jütlandról Norvégiába tartok. Az ég és a tenger összeolvad a mindent egybemosó szürkeségben, nincsen látóhatár, nincsenek hullámok sem, csak egy gyönge remegés érzõdik a hátsó fedélzeten, miután elhagyjuk Grenent. Már a Skagerrakban vagyunk, Terje Viggen tengerén. Itt kelt át a norvég partról Dániába az angol háború kegyetlen évében. A flottát legyõzték, és a norvégok éheztek. Terje 1809-ben átvitorlázott Vendsysselbe, hogy élelmet szerezzen feleségé- nek és leányának. Hazafelé tartott már a há- rom zsák árpával, amikor az angolok elfogták, és börtönbe vetették. Csak 1814-ben jutott haza Norvégiába, ahol felesége és leánya közben koldusbotra jutott.
More...
Eltelt néhány esztendõ azóta, hogy Kányádi Sándor úgy ítélte: ahhoz, hogy nyelvünkben megmaradhassunk, ahhoz, hogy megõrizhessük magyar kultúránk jellegzetességeit, „föl kell minden szellemi javainkkal hurcolkodni a [világ]há- lóra...”
More...
Százhatvan éve, 1852. szeptember 13-án született Marosvásárhelyen Petelei István. Valahogyan úgy jártunk vele, mint az ünneplõruhával. Csak akkor vesszük elõ, amikor az ünnep közeleg. Munkásságának, alkotásainak értékelése az évek folyamán fel-fellendül, számos visszaemlékezés, olykor jelentõs kutatás részeredményeként beszé- lünk róla, idézzük fel emlékét. Miért csupán nagyobb idõtávlatokban születik meg egyegy újrakiadás mûveibõl, egy-egy kritika, recenzió? És miért csak a szépíróra irányul ilyenkor a figyelem? Az újságíró Petelei alakja miért marad még mindig háttérben? Már Gyalui Farkas is szóvá tette, hogy álnevek mögött, sõt gyakran név nélkül is publikált a kolozsvári lapokban. Ezek azonosítása és feloldása azóta sem történt meg.
More...
A magyar irodalom közel kilenc évszázadot átfogó története során mindig az európai kultúra szerves részének tudta magát, akkor is, ha erõsebb érdeklõdéssel fordult a maga identitásának távoli, keleti gyökereihez, és akkor is, ha azt kellett tapasztalnia, hogy a nyugati világ kevés megértést tanúsít a magyarságnak eme történelmileg kialakított (Szent István által megalapozott és szentesí- tett) azonosságvállalása iránt.
More...
Ez év elején egy hónapig Kenyában tartózkodtam egy Kolozsváron intézményesült, ám nemzetközinek nevezhetõ kutatócsoport tagjaként, amelynek görög, olasz és svéd résztvevõje is volt. Az Országos Tudományos Kutatá- si Tanács Komplex Kutatási Programja által finanszírozott kutatási tervnek kettõs célkitû- zése volt: kutyák és tevék veszettség elleni beoltása a samburu és turkana falvakban, illetve madarak és kisemlõsök parazitológiai vizsgálata. A csapat egy része állatorvos, ketten kutató zoológusokként vettünk részt.
More...
Az 1995 óta tevékenykedõ Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsátott útjára, amely nem csupán s nem elsõsorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kívánt lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínûségében, mûhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni.
More...
Ujváry Gábor: A harmincharmadik nemzedék. Politika, kultúra és történettudomány a „neobarokk társadalomban”, Ráció Kiadó, Bp., 2010.
More...
Az EGE–EMGE története páratlan sikertörténetnek indult, s 103 év után a történelmi tragikum gyilkos-öngyilkos szakadéká- ban végzõdött. Ha a siker titkát kutatjuk, talán Demeter Bélát idézném, aki a célt így fogalmazta meg: „Az erdélyi magyar gazdatársadalom megszervezése és ügyének teljes szolgálata”, illetve zászlajukról ezt olvasta le: „Egy az egészért és az egész egyért.”
More...
Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban, Argumentum, Bp., 2011.
More...
Keywords: Horthy era; press policy; public sphere
This study focuses upon the press policy of the Hungarian governments in the Horthy era. The years of 1919–1921 were the period of state exception. The war times have not ended legally in 1918, because the Hungarian parliament ratified the peace treaty only in 1921. So the different governments had extra rights, and they could create basic executive decrees which restricted the freedom of the press. For example, a permit from the prime minister was needed to establish a journal or a magazine, and the Minister of the Interior had rights to ban any newspaper or literary magazine etc. Executive decrees of this kind were valid during the complete Horthy era, but censorship worked just in 1919–1921 and during World War II. On the other hand, the press could flourish between 1921 and 1938. Two anti-Jewish laws were established in 1938–1939, which restricted the work possibilities of so-called Jewish journalists and editors, and more than 400 journals were banned in 1938–1939.
More...
Keywords: social policy; social security; history; interwar Hungary
The first social security schemes were introduced in Hungary relatively early, at the end of the 19th and the beginning of the 20th century. These programmes, similarly to the practice of most of the European countries, only covered industrial workers, while the public employees were granted pension and other welfare benefits by separate schemes. The inclusion of other social groups into the welfare programmes took place fairly slowly and only accelerated during the Second World War. Thus, the welfare system of interwar Hungary was characterized by a serious contradiction. On the one hand, a major part of the industrial employees was covered by health, occupational injury and old age pension insurance, and the level of the benefits was also high in an international comparison. The public employees similarly received relatively generous benefits. However, the social rights of the agricultural population constituting the majority of the total population were very modest in that period. The social welfare system noticeably began to open up to the rural population as a result of the change in the political constellation from the mid-1930s.
More...
Keywords: Miklós Horthy; Regent of Hungary; the Horthy-cult; Horthy’s journey to Rome and Vienna; Treaty of Trianon
After the First World War, leader cults appeared in several European countries as a response to the critical social and political conditions. The Horthy-cult, a special type of this phenomenon, can be ranked among them. This paper attempts to analyze the role of Horthy's journey to Rome and Vienna (1936) in the cult-making process. According to the main message of the selectively constructed image of the leader Miklós Horthy, the Regent of Hungary was the only one capable of achieving the national goals and of restoring national glory. He showed the way to the revision of the Treaty of Trianon to the Hungarian nation. Consequently, his journey to Rome and Vienna was depicted as a step towards the so-called brighter future. The author attempts to identify the techniques of cult formation and the frequently used elements of the leader's image. Of course, there was a sharp contrast between the image of the Regent, manufactured by the propaganda, and the genuine Horthy.
More...
