A felnőttoktatás szociális funkcói
Social Functions of Adult Education

Summary/Abstract: Európában és a tengeren túl az elmúlt évtizedekben lezajlott társadalmi változások az egyéni életprogramok és a közösségi élet meghatározó tényezőjévé tették a felnőttoktatást, az élethossziglan tartó tanulást. Ebben három – egymást hol erősítő, hol gyengítő – folyamat játszott szerepet: Az iskolai szolgáltatások jelentős tartalmi és szervezeti átalakulása, s az ezzel együttjáró mennyiségi változások. A felnőttoktatás iránti igény gyakran úgy jelenik meg, mint a kibővülő iskoláztatással szerves módon összefüggő, a megnövekedett tanulási szükségletek kielégítésre létrejött szervezeti forma. Akinek több vagy jobb kell, itt még szabad választási lehetőségek – továbbképzések, magasabb fokozatok, specializációk – várják. A hátrányos helyzetű, deprivált társadalmi csoportok részére kompenzációs jelleggel szervezett iskolai szolgáltatások széleskörűvé válása. Az itthon közkeletűen iskolai felnőttoktatásnak nevezett intézményrendszer a "második esély" csatornája. Azok számára válik alternatívává, akik nem tudtak együtt haladni korosztályukkal. Családi, szociális vagy más okok miatt a rendes korúak iskolái, a nappali tagozatos képzések nem segítették őket – alsó- vagy középfokon – oklevéllel, képesítéssel lezárt, befejezett tanulási ciklusok végpontjaihoz. Az oktatási rendszer más társadalmi ellátó hálózatokkal való fokozottabb együttműködése. Egyre nehezebb megmondani, hogy hol húzódnak meg az intézményes oktatás, nevelés határai. Jelentős átalakuláson ment át például az iskolában zajló tevékenységek listája: társadalmi, politikai, kulturális események színhelyeként a helyi közélet alakításában kaphatnak szerepet. A tudás átadásában, a tanításban illetékes tanítók, tanárok mellett másféle szakértelem képviselői is részeseivé válnak a tanulás szervezésének, s az azzal együtt zajló gazdasági és településfejlesztési folyamatoknak.

• Details
• Contents