Tanári etikai kódex
Teacher Code of Ethics

Summary/Abstract: Rovatunkban az Olvasó a finn tanári etikai kódex szövegét olvashatja. A „tanári” kifejezés a hazai értelemben vett tanítót és tanárt egyaránt jelöli, a Magyarországon megszokott „pedagógus” kifejezésnél viszont szakmaibb és behatároltabb. Az 1990-es években a finn közoktatásban is a hazai változásokhoz hasonló folyamatok játszódtak le. Erősödött az iskolák szakmai autonómiája, az önkormányzatok megpróbáltak a szó szakmai értelmében vett fenntartói szerepbe belenőni, s a központi tanügyigazgatás nyomasztó túlsúlya enyhült. A korábbiaknál tágabb mozgástér nyílt a szülői és más megrendelői érdekek kifejezésére. Minden korábbinál komolyabb szellemi és anyagi erőforrásokkal támogatták az iskolák módszertani és tanulásszervezési fejlesztéseit. A gimnáziumok pl. osztály nélküli, választott kurzusok és kreditpontok gyűjtése szerinti működésre állnak át. Felmerült a közoktatás rendszeres értékelésének terve, és az iskolákban új fajta minőségkultúra van elterjedőben. Ugyanakkor tovább élnek az 1950-es években megszilárdult oktatásszervezési hagyományok is. A tanárok legfőbb szervező ereje továbbra is a szakszervezet (és nem a szakmai szerveződések), a pedagógusbérek központi béralkuk során alakulnak ki, és rendkívül rugalmatlanul reagálnak az eltérő - s ma már folyamatosan változó - helyi és iskolai viszonyokra. A finn közoktatás - számunkra sem ismeretlen - „kétarcúságát” jól tükrözi az alábbiakban közölt dokumentum. Az etikai kódex gondolata az üzleti életből került át a közoktatásba. A világpiaci versenyben dolgozó vállalatoknak és szakmáknak meg kell fogalmazniuk a maguk küldetését, értékeit, viselkedésmintáit (business ethics). Nem sokban különbözik ettől egy decentralizált rendszerben működő, s a demográfiai apály miatt korántsem pótolhatatlan iskola sem; számukra sem látszik megkerülhetőnek a „kik vagyunk”, „miért vagyunk”, „mit akarunk” hármas kérdése. . , Az alábbi dokumentum e három kérdést a tanári hivatásra alkalmazza. A kódexet - a monopóliumhelyzetben lévő - tanári szakszervezet dolgozta ki. A kifejtés lapossága és megfoghatatlansága talán ennek tudható be. A tanári etika kifejtésének három forrása képzelhető el. Az első a pedagógia- és gondolkodástörténet nagy ideáljait fogalmazza meg útmutatóként. A második forrás a modern iskola napi problémái - fegyelmezés, rend, a tanári tekintély védelme, tanár-diák szexuális kapcsolat stb. - felöl közelíti meg a kérdést. A harmadik problémafelfogás a közoktatást közszolgáltatásnak tekinti, ahol kulcsfontosságú a „vevői (értsd iskolahasználói) megelégedettség”. Az alábbi kódex nyilvánvalóan nem ez utóbbi, szolgáltatási megközelítés által uralt. Utolsó megjegyzésként még ide kívánkozik, hogy az államegyházként működő evangélikus .egyház kiüresedése miatt Finnországban nem érvényesül a magyarországihoz fogható értékpluralizmus. Ezért az alapértékként meghatározott „humanista felfogás” minden szereplő által elfogadható, semleges megoldást jelent.

• Details
• Contents