A jogi oktatás történeti és aktuális rendszereinek összehasonlító elemzése
A Comparative Analysis of Historical and Current Systems of Legal Education

Summary/Abstract: „Kezdetben voltak a városok (…) itt futnak össze az utak, nemcsak az árucsere, de az eszmecsere központjai is itt jönnek létre.”1 A középkori egyetem a városiasodás egyértelmű terméke volt, ahol az értelmiség – noha mesterségük a gondolkodás, a „septem artes liberales” mégis közel állt a kézművesség formáihoz (artes mechanicae) – céhek mintájára korporatív testületeket hozott létre, melyek diákok, és tanárok közösségévé formálódtak (universitas). A korabeli értelmiséget (klerikusok, kik inkább a privilégiumok megtartása érdekében, semmint vallási meggyőződésből kötődtek a klérushoz) más rétegektől elsősorban a latin írás-olvasás ismerete különböztette meg, és a birtokukban lévő irodalmi tudás magába foglalta a könyvírást (litteratura), a hétköznapi-használati írást (nota), továbbá az írott, jogi relevanciával bíró formulák szerkesztésének ismeretét.2 Az általuk kialakított egyes szervezetek fokozatosan erősödtek, egyre több diákot vonzottak, befolyásuk elsősorban a székhelyül szolgáló városokban növekedett, a 12–13. századra már az uralkodói és pápai autoritással is összekapcsolódott;3 kialakultak a tanárok és diákok szabályalkotási autonómiával, tisztviselők megválasztásának jogával, az „artes” mellett legalább egy másik (jog, teológia, orvoslás) fakultással rendelkező intézmények.

• Details
• Contents