ZU PÉTER LENGYELS COBBLESTONE

Author(s): MIRKO DOMBROWSKY / Language(s): German Issue: 1/2000

Im Berlin der zwanziger Jahre war mitunter von Asphaltliteratur die Rede. Damit bezeichnete man - nicht ganz ohne Wertung - jene Texte vornehmlich aus jüdischer Tradition, die sich den Themen Großstadt und Zivilisation zuwendeten. Diese Diskurspolitik diente nicht zuletzt der Abgrenzung von „wahrer“ Dichtung oder „Weltliteratur“, wobei man in beiden Fällen gerne an Goethe dachte. Das vielleicht prominenteste Beispiel von „Zivilisationsliteratur“ aus dieser Zeit ist Alfred Döblins Roman Berlin Alexanderplatz, welcher freilich trotz der Absage Döblins an das klassisch-bürgerliche Bildungsideal selbst bald Einzug in die sogenannte Weltliteratur hielt. 1988 nun veröffentlicht der ungarische Autor Péter Lengyel den Großstadtroman Macskako, in dem wiederum der Straßenbelag eine Rolle zu spielen scheint. Der Titel der englischen Übersetzung von 1993 lautet Cobblestone.* Schauplatz der Haupthandlung ist Budapest während der ungarischen Millenniumsfeier im Jahr 1896. Da liegt es nahe, an Musils Mann ohne Eigenschaften zu erinnern, in dem die andere Metropole der habsburgerischen Doppelmonarchie keine zwanzig Jahre später ebenfalls das Epizentrum einer patriotischen Jubiläumsveranstaltung ist (welche sich hier freilich nur wortreich ankündigt). Welchen Aufschluß geben diese literarischen Assoziationen?

SHIFTS IN STYLE AND PERSPECTIVE IN ZSIGMOND KEMÉNY’S THE FANATICS

Author(s): Thomas Cooper / Language(s): English Issue: 2/2002

In this article the author discusses how changes in style in Zsigmond Kemény’s novel The Fanatics can be construed as shifts in perspective from that of the narrator to that of a character in the novel. By suggesting a distance between the narrator and the narration, these shifts in style render it impossible to consolidate the text as the work of a single agency with an identifiable perspective. The narrating presence, itself a blend of formulas taken from other narratives, evanesces behind the conventions that comprise the text. Rather than offer itself as an account of events told from a particular perspective, the text emerges as a constant wavering between different modes of literary production.

EMMA RITOÓK’S NOVEL “SPIRITUAL ADVENTURERS” [A SZELLEM KALANDORAI]

Author(s): Agata Schwartz / Language(s): English Issue: 2/2002

Emma Ritoók’s novel “Spiritual Adventurers” (A szellem kalandorai, 1921) is a chronicle of fin-de-siècle intellectual history. It was inspired by the author’s participation in the “Sunday Circle” (Vasárnapi Kör) and its members and friends: Ervin Donáth’s character was most likely modelled after Ernst Bloch. Of all the ideologies represented in the novel, those associated with the women’s movement and the conflicts that the “new woman” had to face seem to be the most actual for today’s readers. Ritoók’s novel represents the “new woman” as torn between multiple and often conflicting discourses regarding female creativity and sexuality and the world around her as not ready yet for her to enter the stage. Whereas the novel ends with a destructive act, the shooting of Ervin, which can be read as a metaphor for the collapse of the old world order for which the revolution offered no real alternative, the “new woman” portrayed through Héva Bártoldy’s character becomes the carrier of a message of hope for future generations to further what the previous ones had painstakingly initiated.

Формы национальной идентичности и неоформленность инаковости

Author(s): István Vörös / Language(s): Russian Issue: 3-4/2001

At the turn of the 18th and 19th centuries the small nations began to identify themselves on the grounds of their native language. The Czech, Slovak and Hungarian languages, however, were not prepared for this task. Therefore, the small nations wishing to identify themselves in this new way, tried to solve some of the problems simply by skipping them. This resulted in creation of myths, in a Romantic understanding of the notion nation. An appropriate example for this are the works of Berzsenyi (1776-1836) and Kollár (17831852). At the background of their considerable poetic oeuvre we find the same Romantic interpretation of the nation. Their exaggerations are similar even if they had their own separate way in literature. It would be interesting to know what they would have said to each other, if they had met, let’s say, in 1830 in Pest-Buda. Both of them found a classical poetic form for the expression of the new idea still in the process of formation: Berzsenyi the classical stanza structure, Kollár the sonnet. The ideas of freedom and nation can appear in a poem only in words and symbols, according to the rules of the language. Both poets wanted to awaken their nation from a „state of sleeping”. They wanted to use the words „I” and „you” interchangeably. At the end of their career both of them were taken with some pseudoscientific ideas. They tried to prove the originality and European significance of their culture and nation.

Moritz Gottlieb Saphir. Egy elfeledett magyar zsidó író

Author(s): Ágnes Huszár / Language(s): Hungarian Issue: 1/2018

Nádas Péter, nyelv, történelem, zsidóság

Author(s): Tamás Ungvári / Language(s): Hungarian Issue: 1/2018

Horváth Andor (1944-2018)

Author(s): Imre József Balázs / Language(s): Hungarian Issue: 06/2018

Spiró György Fogsága az idő fogságában

Author(s): István Szilárd Szász / Language(s): Hungarian Issue: 1/2008

What if Jesus had been crucified in the year he was born? Would he cease to exist as a person and as a God? If Jesus' birthyear is also his death's year, his role in history becames void, rewriting it.

Doktori értekezés a Korunk történetéből

Author(s): Péter Cseke,László Szörényi,Zsuzsa Tapodi,Miklós Bakk / Language(s): Hungarian Issue: 1/2013

A multimédiás kánon kialakulása a 19. századi magyar irodalomban

Author(s): Árpád Péter / Language(s): Hungarian Issue: 4/2009

Szajbély Mihály: Intermediális randevúk a 19. században. Arany, Kemény, Jókai & Co. Exkurzus: Fényképíró úr Nádas Péter, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 2008.

Bezdomni lokalpatriotizam

Author(s): László Végel / Language(s): Serbian Issue: 63.9/2001

Iz katoličke crkve izlazi mlada žena sa ćerkicom, posle nekoliko koraka, pomalo uplašeno, devojčica pogleda u teškim, sivim oblacima bremenito nebo i uzvikne: kada će doći anđeli? Majka ćuti, stisnutih usnica sumnjičavo te pogleda, primetila je da si čuo devojčicin uzvik. Poželiš da je umiriš: posle ovoliko decenija moguće je glasno postaviti pitanje i o anđelima. Majka se, međutim, još uvek boji odijuma, ne veruje da je opasnost sasvim minula. O anđelima, javno, nije dolično govoriti. […]

Nach Berlin…

Author(s): László Végel / Language(s): Serbian Issue: 63.9/2001

Stigao si. Izlaziš na berlinske ulice, pešačiš do iznemoglosti, iznova obilaziš znamenite trgove, padaš s nogu, bride ti stopala: tvrdoglava kontrola imaginacije. Ispituješ novopečene poznanike, gutaš novine, pomišljaš na davno čitane knjige, sa gusto ispisanim marginama. Iskušavaš iluziju čije ime je Evropa. Konačno možeš da prizoveš one duhovne i kulturne doživljaje koji su na tebe delovali snagom moralne obaveze. […]

Mi, Perzijanci

Author(s): Peter Krastev / Language(s): Serbian Issue: 55.1/1999

Short story „Mi, Perzijanci“ by Peter Krastev.

A megszólalás lehetőségei

Author(s): Orsolya Kész / Language(s): Hungarian Issue: 09/2018

Csontváry Zrínyi kirohanása című képe irodalmi keretben

Author(s): Gábor Hausner / Language(s): Hungarian Issue: 09/2018

In the 1820s and 30s, the figure of Miklós Zrínyi and the story of Szigetvár’s siege has become a focus of attention in Hungarian literary discourse through the works of Ferenc Kazinczy, Ferenc Kölcsey, and Mihály Vörösmarty, followed by their prominence in the fine arts, due to Peter Krafft and Bertalan Székely. In the 1850s and 60s, the topic of Zrínyi gained new actuality in Hungarian literature through Mór Jókai (and others), and at the very end of the 19th century, against the false historicisation of the Hungarian Millennium, Kálmán Mikszáth and Géza Gárdonyi made attempts to deconstruct the myth. The same objective was expressed in the fine arts through the work of Csontváry. Scholarly literature is divided over his 1903 painting, entitled Zrínyi’s Outburst (The Siege of Szigetvár). Instead of the grandiose Romantic conception, the painter has chosen an individual artistic solution, reminiscent of genre painting, by placing the hero in a somewhat petty historical reality. Zrínyi’s quijotesque gesture, represented on this painting, sheds a rather peculiar, new light on the historical event.

1968 Csehszlovákiája és a magyar írók

Author(s): Csaba Kiss Gy. / Language(s): Hungarian Issue: 3/2018

This paper examines how the Hungarian contemporary writers and intellectuals reflected upon the occupation of Czechoslovakia in August 1968. It quotes negative criticism and condemnation expressed by, among others, Sándor Márai, Péter Veres, Gyula Illyés, Ferenc Karinthy.

Fügei Csató Zsófi élete

Author(s): László Fülöp / Language(s): Hungarian Issue: 3/2018

This paper tracks the life of Zsófi Csató, a woman wedded four times, based on her preserved testament taking up four printed pages. We can learn about the everyday life of a 17th-century woman of a noble birth, get acquainted with her family, her way of thinking, and her human characteristics.

Óvjon az ég, kamikáze. Szilágyi Ákos: A vágy titoktalan tárgya

Author(s): Tibor Dessewffy / Language(s): Hungarian Issue: 02/1993

A könyv ajánlása Bódy Gábor emlékét idézi, s ezzel - valamint a Kutya éji dalának szépséges elemzésével -, egyszersmint a kort, melyhez Bódy kultikussá kövülő alakját kapcsoljuk. „A pangás éveit”, a szürke elhájasodó enyészetet, a lassú elbomlási, amelyből nincs kitörés; annak reménytelen reményét, hogy „te is lehetsz még kamikaze”. Ném elyetek még a fiatalság éveit is, bár ez nagyjából magánügy. De talán mégsem egészen az, ha felidézzük Mannheim Károly különbségtételét korcsoport, generáció és generációs egység között. Leegyszerűsítve, a korcsoport az egy időtartamon belül születetteket, a generáció az azonos problémák által megszólítottakat, míg a generációs egység az ezen problémákra hasonlóan válaszolókat foglalja magában. Hogy miért fontos ez, azt Bódy személyes példáján keresztül érthetjük meg. Bódyt semmibe vették, jobb esetben kinevették a más vagy akár a saját korcsoportjába tartozók, generációja értetlenül figyelte, elismerése, megbecsülése és kultusza saját körein belül bontakozott ki. Sorsa az avantgárd értelmiségi sorsa, amely nem egyszerűen kisebbségi lét, hanem egy meg nem értéstől övezett, ugyanakkor saját értékeivel tisztában levő csoportot jelöl, kognitív kisebbséget, amely a fennálló egészhez képest előbbre tartott, közelebb jutott a fényhez.Ugyanehhez a generációs egységhez, szellemi közösséghez tartozik Szilágyi Ákos is, annak eredeti teoretikusa, esztéta esszéistája, költője és szovjetológusa.

A József Attila-komplexum. „Miért fáj ma is” Az ismeretlen József Attila

Author(s): Gábor Paneth / Language(s): Hungarian Issue: 01/1993

E tanulmánykötet a költő halála után fél évszázaddal jelent meg, a József Attila személyét és művészetét érintő, szűnni nem akaró ideológiai kisajátítások áradata után: s csak egy relatíve szabad időszakban, 1988 és 1992 között jöhetett létre. A szerzők hihetetlenül gondos filológiai munkálkodás során adtak közre eddig ismeretlen vagy hibásan-töredékesen megismert szövegeket, melyek részben a költő privát szférájából származnak, betegségével, gyógykezelésével kapcsolatosak, részben párttagsága bonyodalmait ismertetik. További tanulmányok írásművészetével, kreativitásával foglalkoznak. A mintegy tizenöt szerző írását tartalmazó, mindvégig igen tömény, egyenletesen magas színvonalú szöveg egyforma részletességű elemző ismertetése itt megvalósíthatatlan. Egyes fejezetek kiemeltebb tárgyalása nem minőségi szempontok szerint történik, hanem az e recenziót vezérlő gondolatmenethez való hozzájárulásuk alapján.

Szalay László nemzedéke Kölcsey vonzásában

Author(s): Orsolya Völgyesi / Language(s): Hungarian Issue: 02/2015

It is well-known that, as an MP for Szatmár county, Ferenc Kölcsey (1790–1838) enjoyed extreme popularity with the younger generation. His fame was no doubt founded by his literary activities: the young people who attended the diet of Pozsony in 1832 to 1836 as either jurists or adjutants to the MPs had become familiar with Kölcsey’s name and oeuvre in school reading circles and student literary associations. Meeting him personally became an event of lasting influence for many a youth who would later play an important role in the revolution of 1848, such as, among others, baron József Eötvös (1813–1871) and László Szalay (1813–1864). Upon entering the literary public, Szalay and Eötvös received considerable support and encouragement from Ferenc Kazinczy, Pál Szemere and Ferenc Kölcsey. Although Szalay, who at the turn of the 1820s and 1830s had still cultivated a number of genres, gradually distanced himself from literature and turned towards the social sciences, his intimate relationship with Kölcsey, as revealed by their correspondence, survived the change. It was in November 1831 that Szalay met Kölcsey in person, when, upon the instigation and intervention of Pál Szemere, he went for a judicial practice to Szatmár county, where he spent some four months. Szalay thus locked into a very agitated period in the life of Kölcsey, for it was then that the committee works (proposals for the modernization of the country) were debated in the county, a work in which Kölcsey played a dominant role as the deputy notary of Szatmár. After the death of Kölcsey, Eötvös and Szalay as editors, and Endre Pap, hís former judicial assistant, as the curator of his text, played a dominant role in the publication of the writer’s oeuvre. Alongside editing his works, the members of the younger generation grasped all opportunities in order to manifest their respect towards Kölcsey and promote the cult which was burgeoning around his person. The first element of this was the influential speech which was dedicated by József Eötvös to the memory of Kölcsey at the session of the Academy held on 24 November 1839. Another such piece was the work entitled Kölcsey’s Memory, written by Bertalan Szemere and published in the Book of the Budapest Flood, edited by József Eötvös, whereas Endre Pap wrote the biography of Kölcsey for the volume called Hungarian Rhetors and Statesmen. As for Szalay, in his correspondence with the historian Alexander Flegler, he shared his personal memories for a prepared German biography of Kölcsey, in which he, like other members of his generation, put the emphasis upon the moral-ethical content of Kölcsey’s life and work.