A hálózatiság paradigmájának korában egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy diszjunkt halmazokként, különállóként interpretált valóságszeletek a hétköznapok gyakorlatában harmonikus szimbió- zisban mûködnek, és ezen együttélés felismerése a teória számára is érdekes továbblépési, következtetési lehetõségeket hordoz. Ilyen kapcsolódási pontként körvonalazódik a kulturális marketing is.
More...
A képregénymédia kulturális változatokban és transzkulturális szóródásban létezik. Azt láthatjuk, hogy a médiaszöveg-termelés, -terjesztés és -használat társadalmi gyakorlatai nemegyszer elté- rõek a különbözõ kultúrákban, és joggal beszélhetünk a képregénymédia kulturális változatairól. A képregényes szakirodalom hagyományosan megkülönböztet három változatot, a világtermelés há- rom nagy központjára tekintve: a japán mangát vagy egyre inkább tágabban: a keleti képregényt, az észak-amerikai comicsot és a francia-belga (-svájci) bande dessinée-t vagy tágabban: az euró- pai képregényt. E három hagyomány egymástól eltérõ grafikai stílusokat, részben különbözõ mediatikus elrendezéseket, diszpozitívokat és különfé- le médiagazdaságtani modelleket is jelent. A globalizáció transznacionális és transzkulturális folyamatainak köszönhetõen ezek az önmagukban sem homogén nagyobb változatok egyre gyakrabban egymástól nem függetlenül alakulnak, sõt: egymást egyre inkább át- meg átszövik.
More...
Keywords: cultural and arts management; marketing; PR, museums; trends; (social)media
The aim of the article is to present the strategies which help museums or other cultural institutions like galleries to get to be known. Museums are establishments which were funded and sustained by the government. This has changed with the political alterations, and they are forced to attain their own funds, mostly by sponsorship and projects for attracting visitors. How can they do that? Is there a need for people specialized in Arts or Cultural Management and PR? Here you will find some examples for museums and galleries which gained recognition by introducing new strategies, and changed their view of propagating their work and their whole existence by becoming a place where it is trendy to go.
More...
Keywords: cultural centre; industrial space; contemporary art; cultural management
The study focuses on a world-wide cultural phenomenon’s Romanian example. The phenomenon itself is paradoxical: the abandoned, rusty industrial spaces are transformed to attractive cultural centres. Far away from the cultural crowded city centres, alternative cultural places appear on the urban periphery, with a qualitative cultural offer, mostly focusing on contemporary art. In Romania the first initiative came into existence in 2009 at Kolozsvár (Cluj-Napoca) under the name “Fabrica de Pensule” (Paintbrush Factory). Beside the artistic content, there must be non-artistic activity, as well as a cultural management practice, which brings forth possibilities for creation and consumerism. The study analyzes this management activity based on the Threefold Balanced Scorecard model.
More...
Keywords: philosophy; PR; popular culture; metaphysics
There has been a PR-problem in philosophy for the past centuries – or so says the homepage of Wiley-Blackwell’s book series called The Blackwell Philosophy and Pop Culture. This essay examines and evaluates the merits and demerits of various attempts to solve this problem, focusing on two different ways of popularizing philosophy: publications that try to summarize the most important philosophical theories and relate them to our everyday lives – and books that aim to show how products of popular culture can ultimately lead us to ask and hopefully answer philosophical questions.
More...
Székely Miklós: Az ország tükrei. Magyar építészet és mûvészet szerepe a nemzeti reprezentációban az Osztrák–Magyar Monarchia korának Világkiállításain
More...
Ugyan Sárközy Réka elsõ könyvét tartjuk kézben, a szerzõ korántsem most kezdte a magyar dokumentumfilmek tanulmányozá- sát. 1995 óta dolgozik az 1956-os Intézetnél, producerként számos történelmi dokumentumfilm elkészítésében vett részt, a filmek gyártási körülményeirõl is bõven lehet tehát fogalma. Elsõ könyve, amely egyben doktori disszertációja is, a dokumentumfilm, és hogy specifikus legyek, a történelmi témájú filmek magyarországi helyzetének elemzé- sét célozza meg. Olyan alapkérdéseket feszeget, mint hogy melyek a történelem elbeszélésének lehetséges útjai filmen, miért fontos a dokumentumfilm számára a törté- nelem elbeszélése egészen a kezdetektõl, miért közelít a filmes másként a történelemhez Magyarországon, mint Nyugat-Európá- ban vagy Amerikában, milyen társadalmi és filmtörténeti okok vezettek a történelmi dokumentumfilm eltérõ szerepeihez, vagy hogy mit várnak a tudomány képviselõi és a filmesek egymástól.
More...
Interview with Ferenc Horkay-Hörcher by József Balázs Imre
More...
Antonin Artaud: Rodezi levelek (1943–46), Vál. és szerk. Darida Veronika. Ford. Szabó Marcell. Kijárat Kiadó, Bp., 2011.
More...
Vincze Hanna Orsolya: Helyzet, jelentés, Komp-Press, Kvár, 2010
More...
A 17. században komoly filozófiai problémát jelentett a szenvedélyek meghatározásának és ábrá- zolásának kérdése. Descartes szenvedélyelméletét (A lélek szenvedélyei, 1649) Charles Le Brun alkalmazta a festészet terén. XIV. Lajos udvari festõje, a Királyi Festészeti és Szobrászati Akadémia megalapítója Értekezés a szenvedélyekrõl címmel 1668-ban megtartott (csak 1698-ban publikált) elõadásában elsõsorban azt kutatta, hogy az emberi arc kifejezõereje hogyan lehet képes a különbö- zõ szenvedélyek pontos leképezésére. Le Brun szerint – itt még híven követi a descartes-i tant – az elsõ szenvedély a csodálkozás, mely „egyfajta meglepetés, amelynek eredményeképpen a lélek figyelmesen szemügyre veszi a számára ritkának és rendkívülinek látszó tárgyakat”. A csodálkozás azonnali megbecsüléssel vagy megvetéssel párosul. Azt mondhatnánk, hogy a csodálkozás leginkább egy kifejezõ arccal szemben álló nézõ alappozíciójaként értelmezhetõ, akibõl ez az arc egyszerre válthat ki elismerést (hódolatot) vagy elutasítást (lenézést).
More...
Nem azt állítom, s éppen úgy emelem közben meg a vállamat, mint a kamaszkorba hamarosan belépõ nyakigláb fiúgyermek, ha a tétovaságának ad nyomatékot, hogy ilyen helyre nem járok, s még csak azt sem, hogy ha be-betévedek, vendégek kíséretét vállalva, avagy csupán, amikor a városnézés során kellemesebb változata nincs az idõtöltésnek, a zsúfolt képtárak, allék és kisvendéglõk nyilvánosságát lecserélve arra a másfajta fórumra, amelybe bevinni hagytam magamat, nem érzem megfelelõ idõtöltésnek, de vélem, jól gondolom el, mert ötvenhét évesen már alaposan ismerem saját természetemet, hogy nem szeretem, ha akként figyelnek rám, ahogyan az ilyen helyeken megszokott.
More...
Jarmo Valkola: Thoughts on Images. A Philosophical Evaluation, Zeta Books, Buc., 2012.
More...
Számítottam rá, hogy vége lesz, ezért jöttem haza két nappal korábban – egyetemista voltam Kolozsváron, arról álmodoztam, hogy író leszek, egy folyóirat közölte az elsõ szövegemet. Tudtam, hogy nincs mit tenni. Az elõzõ napot nagymama ágyánál töltöttem, láttam, ahogy lassan elmegy; este hazamentem aludni, és biztos voltam benne, hogy többé nem találom életben. De élt még, amikor reggel visszatértem. Anya egész éjszaka ott ült mellette, feldúltnak tûnt, akárcsak a bátyám. Mindössze ennyien maradtunk a családból
More...
Az alábbiakban egy bizonyos fõ és további jellegzetességek alapján egymás mellé állított, kortárs képzõmûvészeti gyakorlatot ûzõ alkotók csokrát állítom össze. Világos, hogy általam érdekesnek tartott produktumokat fölmutató illetõk õk; így a fölállított specifikáció nem kizárólagos érvé- nyû rájuk nézvést. Önmaguktól mozgalomba nem tömörültek, sõt meg is fognak lepõdni, hogy rokonítom õket. Azért teszem mindezt, mert minimum egy évtizede egyáltalán nem tartom kielégítõnek mindazt a produktumot, amit az erre fölszentelt szakmabeliek kommunikálnak kortárs mûvészetként. Egy paradigma tarthatatlanságára, az erre épülõ intézmény visszásságaira szeretnék rávilá- gítani elsõként, majd a keletkeztetett hiány kitölté- sére van egy ötletem: az új emberközpontúság, amely voltaképpen egyáltalán nem új.
More...
A történelmi mítoszok és rítusok kutatása iránt az utóbbi évtizedekben több tudományág is érdeklõdik, így a politikai antropológia és szociológia mellett a történettudomány is. A történészek is a kultúrantropológia hatására kezdték vizsgálni az emberek szimbolikus cselekvési formáit a történelemben. Egy antropológusokat, történészeket, politológusokat egyaránt érdeklõ kérdésrõl van szó, hiszen a politikai valóság metaforikus és mitikus látásmódja központi jelentõségû a politikai értékek, attitûdök, észlelések alakulásában.
More...
Franz Hodjak: Határkövek, Ford. Szenkovics Enikõ. Kriterion Könyvkiadó, Kvár, 2010
More...
A filozófusoknak, akár a könyveknek, megvan a saját sorsuk. Az epheszoszi Hé- rakleitoszt, így beszélik, nem kedvelték a polgártársai. Gõgösnek, sõt, ami lehet, hogy egy filozófus számára már-már dicséret, mindenkinél gõgösebbnek tartották. Ezen túl embergyûlölõnek, s hozzá még homályos beszédûnek is (ainiktész), aki csupa olyasmirõl fecseg, amit õk nem értenek.
More...
A cím abszurdumnak tûnhet, mert azt sokan tudják Aradról, hogy a 13 vértanú városa, a magyar Golgota, ahogy Kossuth Lajos nevezte, de nem szokás a mûvelõ- dési élet egyik központjának tekinteni. A magyar színjátszással és azon belül az operajátszással meg fõként nem kapcsolják össze, hisz napjainkban a színházi szakembereken kívül már csak kevesen tudják, hogy színpadán 1818 júniusától 1948 nyaráig – kisebb-nagyobb megszakí- tásokkal – folyamatosan volt magyar nyelvû színjátszás (kivéve a bécsi döntést követõ esztendõket 1940-tõl 1945-ig). A közel 130 év alatt Arad nemegyszer a magyar színészet egyik fellegvára volt. Az operajátszást illetõen is van néhány jelentõs mozzanat, hiszen a 19. század kö- zepétõl az 1930-as évek elejéig operát is játszottak az itt megforduló vagy ide szerzõdött magyar társulatok. Színháztörté- neti jelentõségû, hogy itt adtak vidéken elõször Wagner-operát magyarul.
More...
