"Az életrajz gyanús műfaj, akár a memoárok" - írta Heinéje magyar kiadása elé Fejtő Ferenc. Majd elkanyarodik és úgy tesz, mintha a közönségre nézve lenne "gyanús" - ,,Miért kíváncsi a közönség" - kérdezi, például Heinrich Heine életére és halálára?
More...
1999. január 31-én avatták fel az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium aulájában a nyolcvanéves múltra visszatekintő, volt izraelita Hitközség Fiú- és Leánygimnáziumának emléktábláját, amelyet a Dr. Tauber László Alapítvány állított fel.
More...
Szuletsnapra az ünnepeltet illik megajándékozni. Én azonban úgy döntöttem, hogy Heller Ági születésnapjára nem őt, hanem magamat ajándékozam meg. Az életéről szóló mesemondás olvasásával. Nagy és többszörös az él vezetem. Jól múlatom az időt a szöveg pergetésével, ' hagyom, hogy sodorjanak lendülései és pihentessenek megállapodásai.
More...
Bolmányi Ferenc zsidó családból származik. Anyja, Schwarcz Julianna négy gyermeket szült, ő volt a legkisebb. Mária nevű testvére katolikus férfihoz ment feleségül, hat gyereke lett. Bolmányi feleségei is zsidó származásúak. Nem volt vallásos az előírasok szerint, szívesen ment zsinagógába is, keresztény templomba is szombat délelőttönként.
More...
Az éthordó három alumíniumedényből, egy fedőből és egy fekete keretből állt. Az edények közül kettőt úgy képeztek ki, hogy keskenyített aljával az alatta lévőbe illeszkedjék. Szegélyük alatt, oldalukra merőlegesen csavarozták vagy hegesztették a füleket, s ezeken keresztül a három részt mintegy fellehetett fűzni a koromfekete, hosszanti, kétágú edénytartó keretre. A keretre legfelül egy forgatható kisebb keretet erősítettek. Ha a legfelső edényre ráillesztették a fedőt és ezt a kisebb keretet lefelé fordították, akkor a fedőre rátolva szorosan összefogta az egész szerkezetet.
More...
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, igen tisztelt igazgató úr, elnézésüket kérem tévedésemért, mert azt hittem,. hogy előadásomat - melynek megtartására Heine·-könyvem megjelenése alkalmából kértek fel- németül kell elmondanorn. Habár a német voltaképpen anyanyelv volt számomra, vagy jobban mondva: második anyanyelv, mindenesetre családi nyelv ... (és a magyar az apanyelv). Gyermekként németül tanultam imádkozni korán elhunyt anyámtóL Még ma is emlékszem arra az imádságra, ma is aktuális: "Müde bin ich, geh zu Ruh, schliesse meine Augen zu. Vater, lass die Augen Dein über meinem Bette sein. Amen."
More...
A népek olvasztótégelyének ozerepét betöltő Monarchia a századvégen egyfajta kulturális aranykort élt át. Fávárosai - Bécs, Prága, Budapest, Trieszt, vagy a határain kívül eső, de szellemiségét tekintve idetartozó Krakkó és Varsó - fellendülésében az itt élő zsidóság meghatározó módon képviseltette magát. Jóllehet a sokféleségnek ebben a viszonylag békés együttesében a jelentős zsidó részvétel csak egy a többi közül, ugyanakkor más is: különösképpen mitteleurópainak tűnik. Mintha a zsidóság kultúrája - története folytán - eleve magában hordaná a mitteleurópai, a hatás-kölcsönhatás törvényei szerint kialakult mintát.
More...
A két világháború közötti időszak szellemi életének egyik vezérmotívuma, kimondatlanul és kimondva a "zsidókérdés" volt. Az állami poütika szintjére a numerus claususzal emelkedő megkülönböztetés nem hagyta érintetlenül a társadalmi tudatot. Származástól, felekezettől, beállítottságtól és politikai hitvallástól függetlenül a percepció'részeként állandósult az események látá- " sának olyan aspektusa, amelyik a "zsidókérdés" dimenzióját rávetítette az értelmezésre. A szembenézés vagy mellőzés különböző stratégiákat kényszerítl!tt a szereplőkre. A "zsidókérdés" tagadása is felért létezésének elismerésével.
More...
Amikor 1988-ban Forgác Péter Privát Magyarország-sorozatának első része, A Bartos család elkészült, döbbenetes erővel hatott a hazai filmes gondolkodásban. Újdonság volt, tematikailag és formailag egyaránt: a teljességgel újszerű és eredeti anyagkezelés egyszerre volt az alapjául szolgáló amatőrfelvételek radikális manipulációja és a bennük rejlő lehetőségek tisztelettudó kibontása. Forgács azóta szinte monomániás elkötelezettséggel építi e sorozatot, melynek egysége - noha az "'-: építkezés, feltételezve a belőle kibontakozó világ páratlan gazdagságát, gyakorlatilag "végtelen" - már a legelső daraboktól kezdve teljes.
More...
A cím Lóránt Zsuzsát akarja jelenteni. A hetvenes évek végének, a nyolcvanas éveknek fontos szobrását, aki szinte mindig színezett kis faszabrokat készített, melyek címei irodalmi vonatkozásokra utaltak. Az utolsó évtizedben jóformán alig láttuk kiállításokon, viszont neve Proust és Foucault fordítójaként tűnt fel. Mi történhetett vele? Nyomozni csak úgy tudunk, ha önmagában keressük a jelenség okait, és megpróbáljuk értelmezni, mit is csinált a szabrász eddigi működése során.
More...
Bár a francia közigazgatás rogtön a náci megszállás megszűnése után közreadta a francia területról Németországba hurcolt műkincsek lajstromát, a több tízezer tárgy kalandos sorsát a mai időkig egy francia újságíró, Hector Feliciana foglalta könyvterjedelmű tanulmányba (Musée disparu, Éditions Austral, 1995 és The lost Museum. The Nazi Conspiracy to Steal the World's Greatest Works of Art. Basic Books, New York, 1997, 280. o.). Franciaország náci megszállása és kifosztása sok tekintetben más algoritmust követett, mint Magyarországé. Hogy mást ne mondjak, nem terjedt ki az ország egészére, illetve nem a helyi lakosság megvetése festette alá, hanem csodálat és irigység a francia szellem iránt. Azonos vagy hasonló volt azonban a helyi közigazgatás kollaborációja és a fosztogatás egyszerre szisztematikus és ideologikus volta.
More...
Egy ember, akinek szellemi gyökerei bevallottan s egész életében a német kultúrához kötődtek, s annak is leginkább ahhoz a vonalához, melyet a halálhoz való viszony specifikusan német módja jellemez, élete derekán egy német haláLtáborban találja magát. A legabsztraktabb halálszemléletnek s a halálgyárakban tárgyiasult brutális meghalásnak abszurd ütközése lehet az a pont, ahonnan kiindulva Améry művét, életét s halálát, megkísérelhetjük megérteni
More...
Minden elismerésnél, díjnál, sikernél értékesebb számomra, hogy a sorsom megajándékozott "vonzásain és választásaim'' ifjúkori bálványainak barátságával. Heller Ágnessel a Múlt és Jövőnek kért cikkek okán-ürügyén egy NewYorkba címzett levél révén vettem fel a kapcsolatot a folyóirat indulásakor. A kéziratkérésre-reagálás szövegéta hitelességét növelendő ékezetek nélkül- ide másolom a New School for Social Research, Hannah Arendt professor of Philosophy cégjelzéses papírjáról. Ugyanis a válasz adakozó és meleg gesztusa plasztikusan megvilágítja a viszony természetét, amit Ágnesből egy zsidó folyóirat említése kiváltott - hiszen addig a nevemet sem hallotta. (Ellentétben a zsidó származasú entellektüelek többségével akik a dátummal is jelzett rendszerváltás pillanatától a mai napig, egy hasonló megkereséstől-előre megjósolhatóan - elutasító görcsbe rándulnak.
More...Keywords: Self-Determination; Use of Force and International Law;
More...Keywords: The Cyprus Question;
More...Keywords: Theory of Foreign Policy;
This article analyses a range of foreign policy theories. It also emphasizes their usefulness (or unusefulness) to explain Turkish foreign policy. The barrier between ‘political science’ and ‘international relations’ literatures needs to be broken down if we are able to bring sense of critical awareness of how we can best explain foreign policies once we reject, as this article argues we should reject, both realist and determinist ideas of the origins of foreign policy. This study will explore ideas drawn from international relations and foreign policy analysis. To emphasize the importance of linkage between domestic politics and foreign policy, not in itself an original point as Wallace shows7, the next section begins by analyzing the democracy and foreign policy. Then realist theory and its critics will follow. As this article argues that the theory of interdependence can help us to explain the evolution of Turkish foreign policy, the theory of interdependence is explained. The integration theories of functionalism and federalism are also compared to the interdependence theory. Chapter ends with a set of ideas explaining how a global interdependent new world order could be created. Turkey’s new role in an interdependent globe is also emphasized.
More...Keywords: Foreign Policy Institute Ankara;
More...
Keywords: Iulia Concordia Carthago; Virgilius; Cartagina; Karthago;
More...
