Társadalmi nem és iskola
Gender and school

Summary/Abstract: Az angol írónő, Virginia Wolf már 1928-ban felvetette, hogy a történetkutatásból hiányzik a női jelenlét. Napjainkra ez a helyzet jelentősen változott, hiszen az elmúlt évtizedekben a nyugati történetírás számos, a nők történetét különböző aspektusokból bemutató művet produkált. Ezeknek a megszületése az 1970-es évektől kezdve különböző történetírói irányzatok, iskolák tevékenykedéséhez köthető, éppen ezért tematikájuk, kutatási forrásbázisuk és módszertanuk sokszor meglehetős eltérést mutat. Pető Andrea összefoglalása szerint az első korszakot az 1970-es 80-as években az ún. kompenzációs vagy szeparatista iskola kutatásai határozták meg, amely a „his-story” megírása helyett a „her-story” kibontását célozta. A második korszak az ún. integrációs iskola működésének időszaka, amely társadalomtörténeti keretek között vizsgálta a női múltat, a kutatásokban a nők mint társadalmi csoport állnak a középpontban. A Joan Kelly által megalapozott harmadik nőtörténet-írói iskola a társadalmi nem (meta)- fogalmának bevezetésével fejtette, fejti ki a történelemre vonatkozó vizsgálódásait, amely fogalom tulajdonképpen maga a módszer is.1 Egyes kutatók, mint például Gerda Lerner2 napjainkban úgy gondolják, hogy ha a nőtörténet, a nemek közötti kapcsolatok, a társadalmi nem vizsgálatával változtatunk a korábbi „patriarchális” történetíráson, akkor egy, az eddigitől különböző múlt-kép, „új történelem” tárul elénk. Mások, mint például Joan Wallach Scott3 viszont úgy hiszik, a nők történetének megismerése sem változtat alapvetően a korábbi múlt-értelmezéseken.

• Details
• Contents