Szentgrót végvárváros a XVII. században
Szentgrót Praesidium in the Seventeenth Century

Summary/Abstract: A korspecifi kus, úgynevezett prezidiális mezővárosok létezése a történész szakma előtt már több mint fél évszázada ismert, azonban a 20. század második felében feltárt ismeretanyag rendszerezése és kiegészítése a 2000-es évek elejéig nem történt meg. A rendszerváltást követően a külföldi és a hazai kutatások felélénkülésének köszönhetően mértékadó feldolgozások készültek, de az egyes végvárak komplex történetét célzó vármonográfi ák, illetve célzatosan a prezídiumok történetét tárgyaló feldolgozások csak elvétve jelentek meg. Ráadásul az erősségek történetével foglalkozó, nyomtatásban napvilágot látó munkák közös ismérvei közé tartozott, hogy egyrészt a központi szerepkört betöltő várakhoz kapcsolódtak, másrészt pedig az oszmánellenes védelmi rendszer kialakulásának és megszilárdulásának évtizedeire, a 16. század második felének történéseire koncentráltak. A 20. század legvégétől a történettudomány és a hozzá kapcsolódó rokon- és társtudományok eredményeit összegző interdiszciplináris kutatásoknak köszönhetően levont konzekvenciák is még többnyire településtörténeti munkák részeként jelentek meg. A végvárat és a várost egységben kezelő elemzések csak a 2000-es évek elején, a Kanizsa ellen vetett végvidék legnagyobb és ezzel párhuzamosan legjelentősebb prezídiumainak történeti feldolgozásában öltöttek testet. A prezidiális mezővárosokra vonatkozó kutatások megkésettségének legfőbb oka, hogy a határzónában elhelyezkedő megerősített városok és a végvárak esetében a rokontudományok napjainkig csak kevéssel járultak hozzá az ismeretanyagaink bővítéséhez, holott például már a súlyponti prezídiumok történetét tárgyaló munkák is rámutattak arra, hogy elsősorban a régészet által szolgáltatott információk nélkülözhetetlenek az egykori végvárvárosok jobb megismeréséhez.

• Details
• Contents