A Kárpátok Eurorégió a régiók Európájában
The Carpathian Euroregion in the Europe of Regions

Summary/Abstract: AZ EURÓPAI EGYÜTTMÛKÖDÉST ÉS EGYESÜLÉST A MÚLTBÓL ÖRÖKÖLT területi-etnikai problémák nehezítik. Az egyesülés legproblematikusabb akadályai azok a határszakaszok, ahol rendezetlen etnikai-társadalmi-gazdasági kérdések halmozódnak. Külföldi partnereinkkel megegyezően ilyen problematikus határszakasznak ítéljük a magyarromán, a magyar-ukrán, a magyar-szlovák, az ukrán-román és az ukrán-lengyel határt. A határon átnyúló kapcsolatok erősítésétől remélhetjük, hogy az elősegíti a jobb megértést, s a társadalmi-gazdasági kapcsolatok kiszélesedését, a politikai kapcsolatok teljes körű normalizálódását, ahogyan ez a Kárpátok Eurorégió alapszerződésében is szerepel. A Kárpátok Eurorégióhoz tartozó térség esetében a határmegvonás ebben a században történt, s ez azt jelentette, hogy e beavatkozás a történelem során egybefüggő, egymásra utalt térségeket vágott szét. Az alábbiakban rá kívánunk mutatni a politikai államhatár társadalmigazdasági elválasztó szerepe csökkentésének fontosságára, a jobb megértés elérésére, a szorosabb együttműködés kiépítésére. A Kárpátok Eurorégió területéhez tartozó országokban az egyenlőtlen területi fejlődés, s következménye, a regionális válság nemcsak a földrajzkutatók, közgazdászok és szociológusok, hanem az érintett európai országok kormányai, megye- és városvezetői számára is alapvető gonddá váltak. Az egyenlőtlen regionális növekedést mind a kutatók, mind a politikusok úgy tekintik, hogy az a piacgazdaság működésének eredményeit néhány "kiváltságos helyre", a centrumba, hátrányait pedig a relatív termelési előnyökkel nem rendelkező térségekbe, a perifériákra koncentrálja. A perifériákon társadalmilag regresszív folyamatok keletkeznek, amelyek tovább mélyítik a regionális válságot. A Kárpátok Eurorégió területe társadalmi-gazdasági szempontból teljes egészében perifériának minősíthető. Gazdaságilag tekintve ezek a határmenti területek az 1990-es évet megelőző évtizedekben nem számítottak fejlesztendő területeknek. A rendszerváltás után ezen országok centrumban fekvő területeinek versenyhelyzete megerősödött, és a piacgazdaságra való átállásuk eddig lényegében sikeresnek tekinthető, hiszen alkalmazkodó képességük nagyobb volt, mint a perifériáknak. (Dunford, M. 1994). Az elmúlt évtizedekben a periférizálódó Magyarországon belül az északkeleti területek társadalmi-gazdasági leszakadása egyre hangsúlyozottabbá vált. Tapasztalataink szerint Északkelet-Magyarország ("a periféria perifériája") regionális válsága, a térbeli hátrányos helyzet kialakulása, ok-okozati rendszere az utóbbi években szaporodó publikációk ellenére sem feltárt még alapkutatási szinten sem, ebből következően itt a területfejlesztési politika tudományos megalapozása is csak esetleges. A leszakadó Északkelet-Magyarország számára az egyik legfontosabb kitörési pont a határok elválasztó szerepének csökkentése, a határ menti külkapcsolatok erősítése.

• Details
• Contents