HERA: egy önmeghatározási kísérlet
HERA: An Attempt at Self-Definition

Summary/Abstract: A NEVELÉSTUDOMÁNY (OKTATÁSKUTATÁS, PEDAGÓGIA) születése óta önmeghatározási problémákkal küszködik. Nemcsak honunkban, ahol a tudományterület elnevezése körül sincs konszenzus, hanem szerte a világban. Bár a neveléssel kapcsolatos gondolkodás, filozófia könnyen visszaeredeztethető némely görög bö1csekig, és így akár bármely más tudományterülettel egyenrangúnak is érezhetnénk diszciplínánkat, ám többé-kevésbé elfogadott az a felfogás, mely szerint amit ma ezen a tudományon értünk - akármi legyen is az -, annak kezdete alapvetően az állami oktatási rendszerek kialakulásához köthető, és ily módon százegynéhány éves múltnál régebbre nemigen nyúlik vissza. A tudományterület nemzetközi szinten elfogadott "Bibliája": a Torsten Husén és Neville Postlethwaite szerkesztette enciklopédia vonatkozó szócikke (Educational Research, History of) szerzője, G. de Landsheere szerint az empirikus oktatáskutatás eredete a kísérleti pedagógia volt (sajnos, egy korábbi és elismertebb tudomány, a kísérleti pszichológia mintájára), és 1900 körül alakult ki - szerinte - négy országban (Németország, Franciaország az Egyesült Államok és Svájc megnevezett műhelyeiben) (Husén & Postlethawaite 195)4). Tudományunknak nemcsak a társadalomrudományok szokásos kisebbségi érzésével kell tehát megküzdenie a "kemény" rudományokkal (a természettudományokkal) szemben, hanem a kései fejlődés hátrányaival is (az egyetemi tanszékek kései meghódítása, a szellemi műhelyek lassú kialakulása és a szellemi közéletben elfoglalt mostoha helyzete). Valójában a társadalomtudományok között is kicsit mássá teszi az, hogy alapvetően, mondhatnánk lényegéből adódóan alkalmazott tudomány. Ahogy Landsheere utal rá: valójában nem is tudomány, hanem - hasonlóan egy másik alkalmazott rudományhoz, az orvostudományhoz - művészet (art). (Persze, nem mindegy, hogy kinek a számára szolgáltat eredményeket, ki alkalmazza azokat. Míg a gyakorlati pedagógiában használható neveléstudomány minden bizonnyal hasonló presztízsnek örvend a rudományok körében, mint hallgatói - a pedagógusjelöltek - az egyetemi, Főiskolai ifjúságon belül, addig az oktatásügy döntéshozóit "kiszolgáló" oktatáskutatás - illetve annak művelői - meglehetős presztízsre tettek szert a világ különböző részein az utóbbi egy néhány évtizedben. Nem véletlen talán, hob'Y a kutatás oktatáspolitikai összefüggéseiről a fenti enciklopédiában maga az egyik fószerkeszt6 - Torsten Husén - írt szócikket.)

• Details
• Contents