Fogyatékos gyermekek és tanulók helyzete az ezredfordulón
The Situation of Disabled Children and Students at the Turn of the Millennium

Summary/Abstract: Ez a századforduló a harmadik a magyar történelemben, amikor a gyógypedagógia is jelen van a magyar társadalmi valóságban, amikor szereplõi: érintettjei és képviselõi hallatnak magukról, számot adnak helyzetükrõl, teret, lehetõséget kérnek és követelnek a maguk számára, és megoldásokat kínálnak ügyük kezelésére. A törvény kimondja: A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelõ pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdõdõen, hogy a fogyatékosságát megállapították. A gyermekek jogairól 1989-ben New Yorkban született nemzetközi egyezményhez való csatlakozást a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Ezzel annak szabályai a magyar jogrendszer szerves részévé váltak. A fogyatékosság a gyógypedagógia egyik alapfogalma. A fogyatékosság jelöli meg azt a tulajdonságot vagy tulajdonságcsoportot, amely rászorulttá teszi a gyermeket a gyógypedagógiai ellátásra. A közoktatási törvény meghatározása értelmében gyógypedagógiai ellátásra jogosultak: a testi és érzékszervi fogyatékosok (mozgáskorlátozottak, siketek, nagyothallók, vakok, aliglátók, gyengénlátók); az értelmi fogyatékosok (enyhén értelmi fogyatékosok, középsúlyos értelmi fogyatékosok); beszédfogyatékosok; a “más” fogyatékosok (átható pervazív zavar [autista], pszichés fejlõdés egyéb zavara, valamint az iskolai teljesítményzavar).

• Details
• Contents