A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990-2003
Changes in the Structure of Secondary Education in Budapest, 1990-2003

Summary/Abstract: A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális társadalomfejlődési folyamatokat indítottak el. Az ország különböző fejlettségű térségei mindinkább elszakadtak egymástól. A területi differenciáló elem a válságban való helytállás, az alkalmazkodás képessége a piacgazdaság követelményeihez. Ebben döntő szerepet játszik a térség földrajzi fekvése, társadalmuk felkészültsége (iskolázottság, innovációs érzékenység, hagyományok). Tovább nőtt az elmúlt évtizedekben is meglevő különbség a lakosság iskolázottságában, a képzés struktúrájában, és megnőttek az életszínvonal földrajzi különbségei is. Budapest ebben a tekintetben magasan kiemelkedik az ország területei közül. Az új gazdasági térben általában megerősödött a fő innovációs központokká váló nagyvárosok szerepe. Az elmúlt évtizedben Budapest szerepe és jelentősége tovább növekedett. A főváros gazdasági helyzete kétségtelenül a legerősebb az országban, a munkanélküliség is itt a legalacsonyabb. Legnagyobb a vállalatok sűrűsége, a külföldi tőke beruházása, legfejlettebb a kommunikációs hálózat, és leginkább adott az ún. üzleti klíma, a gazdasági szolgáltatások pedig a legkedvezőbbek az országban. 1990 óta jelentősen átalakult a középfokú képzés szerkezete, a szakképzés visszaszorult, 2003/04-ben csak minden ötödik középiskolás tanul ebben az iskolatípusban. A hagyományos szakmunkásképzés visszaszorulása az ország valamennyi térségét érintő folyamat, az ország 20 területi egységéből egyetlen sincsen, ahol ne következett volna be az 1990-es (a korábbi időszakokhoz viszonyítva már alacsony) arányok további gyors csökkenése. (1. táblázat). 1990-ben 100-nak tekintve a szakiskolában (akkoriban szakmunkás iskola) tanulók számát 13 év alatt országosan körülbelül a felére csökkent a létszám (56). Ez idő alatt Budapesten 100-ról 35-re, vagyis közel harmadára csökkent a szakiskolás tanulók száma. A hagyományos szakképzés egyre inkább kiszorul Budapestről és vidékközpontúvá válik. Alátámasztja ezt az az adat is, hogy 1990-ben az összes szakiskolás 19 százaléka tanult Budapesten, ami 2003-ra 12 százalékra csökkent. Viszont az 1. sz. táblázat adataiból az is megállapítható, hogy szakképzésben a 90-es években bekövetkezett hatalmas létszámcsökkenés az elmúlt években megállt, az országosan 120 000 fő körüli tanulószám stabilizálódott, sőt 1999 óta némi növekedés tapasztalható országosan – illetve stagnálás a budapesti tanulók számában.

• Details
• Contents