A víz
Water

Summary/Abstract: A tél ebben az évben szokatlanul enyhe volt. De, ahogy az már lenni szokott a Mediterráneumban, elhúzódott, egészen addig, amíg, mint ahogyan a kígyó nyeli el a tojást, el nem nyelte a tavaszt. Csak esett, egyik nap a másik után. Hónapokig. Fél évig. A nemes halak vonulási ideje már rég elmúlt, de továbbra is csak azok jártak ki a házakból, akiknek muszáj volt, esőkabátokba bújva. A halászok minden reggel a part menti kiskocsmákban gyülekeztek, ahol minden halra és tengeri fűre bűzlött. Készen álltak rá, mint mindig, hogy megigyák a kávéjukat és még hajnal előtt kihajózzanak. Mintha legalábbis, ha kitartanak kis rituáléik mellett, a valóság visszazökkenne a régi kerékvágásba. Hallgatagon üldögéltek, üres kávéscsészéiket forgatták, mint egy kiirtott törzs maradék tagjai, akik továbbra se értik, miért tűnt el a világuk. Beletörődve hallgatták az időjárásjelentést, amely reménytelen volt, mint egy pogány mise. Nem voltak jók a hírek. Az eső nem fog elállni.

• Details
• Contents