Falu és iskola
Village and School

Summary/Abstract: AZ UTÓBBI IDÕBEN SOKAT OLVASHATUNK a szocialista nagyipar és a redisztributív szisztéma válságáról, az átalakulás nehézségeiről. A vidék és ezen belül a kis- és középfalvak konfliktusairól sokkal kevesebb szó esik. Pedig sok esetben a válság ezeken a helyeken súlyosabb és nagyobb torzulásokat okoz. Azok a települések, amelyek elsősorban földrajzi helyzetüknél fogva perifériára kerültek, ma fokozottan hátrányos helyzetű válságrégiók, egyes konfliktusaik a „harmadik világ" problémáira emlékeztetnek. Az 1980-as évek vége a falu számára egy hosszan elhúzódó gazdasági és társadalmi válság kezdetét jelentette. Lényegében ez a válság okozza az iskola és a helyi társadalom konfliktusait. A falu lakossága a termelőszövetkezetek ellehetetlenülése, majd szétesése után kezdte érezni a válságot. A széthulló gazdaságok ugyanis sok esetben az egyetlen munkahelyet kínálták a helyieknek. Ezenkívül súlyos csapás volt a falu intézményrendszerére is, mivel a termelőszövetkezetek fontos szociális funkciókat láttak el a településeken. A kárpótlás tovább mélyítette a válságot, mivel jelentős tőkét szívott el a falvakból, hiszen a földek tulajdonosai és használói még ma is ritkán ugyanazok. Látványosan növekedtek a vagyoni különbségek. Sok esetben harc bontakozott ki az egykori tsz-elit és az új gazdák között, akiknek a kárpótlás visszaadta az egykoron hatalmat és presztízst jelentő termőföldeket. Az átalakulás során a korábbi agrár-elit prominens figurái megőrizték hatalmukat, vagyonrészt szereztek az elkótyavetyélt tsz-tulajdonból és most jól működő középbirtokokat vezetnek. Mellettük azonban felnőtt egy új vállalkozó nemzedék, amely vagyona induló tőkéjét az 1980-as évek második gazdaságában gyűjtötte, kihasználta a ’90-es évek posztszocialista vadkapitalizmusát, mivel jól ismerte a kiskapukat. Ezek a vállalkozók napjainkban már jelentős vagyonok birtokosai. A falusiak többsége azonban nem tudott élni az új lehetőségekkel. A hivatalos politika szándékai ellenére nem alakultak életképes családi farmergazdaságok. Ehhez hiányzott a megfelelő tőke és a vállalkozói szakértelem is. Képtelenek voltak hasznosítani az egykori nagyüzemi földművelés és állattenyésztés eszközeit, berendezéseit. A gépeket eladták, az istállókat széthordták.

• Details
• Contents