A harmadfokú képzés területi különbségei
Regional Differences in Tertiary Education

Summary/Abstract: A harmadfokú képzés 1990 óta került az oktatáspolitika napirendjére. Ennek magyarázatát az oktatás demográfiai adatai adják, amelyek alapján két jelentős hatás különíthető el: egyrészt a születésszám hosszú távú várható csökkenése, másrészt az 1973-76 között születettek demográfiai hullámának hatása, amely rövidebb távon a releváns korcsoportok létszámának változását eredményezi. A demográfiai hullám végigvonulása az oktatási rendszeren az 1990- es évek folyamán éri el a harmadfokú képzési struktúrát. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy az ország eltérően fejlődő térségeiben várhatóan hogyan fog alakulni a harmadfokú képzés iránti igény. A vizsgálat, amelyre hivatkozunk, annak a kutatásnak a része, amelyet az Oktatáskutató Intézetben évek óta folytatunk a lakosság iskolázottságának ún. térszerkezetére vonatkozóan. Jelen elemzésben a felsőfokú továbbtanulás iránti igények várható alakulását tekintettük át térségi bontásban, és szembesítettük azt a rendelkezésre álló képzési kapacitásokkal. Az általunk karbantartott és folyamatosan fejlesztett statisztikai adatbázisból (Országos Területi és Településhálózati Információs Rendszer) az 1980-as és 1990-es KSH népszámlálások részletes településsoros adatait vettük alapul. A két adatsorból felhasználtuk a népesség számát korévek szerinti bontásban, 1980-1990 közötti természetes szaporodását, a közép- és felsőfokú végzettségűek arányát, valamint a KSH vonatkozó 1993 és 1994-es településenkénti demográfiai adatait. Eddigi eredményeink alapján azt feltételezzük, hogy az ország eltérően fejlődő térségeiben a harmadfokú képzés iránti igények jelentősen eltérnek egymástól. Ez részben megmagyarázza a harmadfokú képzési intézményhálózat területileg erősen eltérő fejlettségét. Amennyiben a vizsgálat ezt a feltételezést erősíti meg, akkor a harmadfokú képzési hálózat területileg eltérő fejlesztési stratégiáját ajánljuk az oktatáspolitikának.

• Details
• Contents