Területi különbségek a középfokú oktatásban
Regional Differences in Secondary Education

Summary/Abstract: BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni, hogy mekkora különbségek vannak a madártávlatból homogénnek tekintett országon belül. Ezek alapján az ország egészére, illetve annak válságtérségeire egyaránt érvényes az a közkeletű megállapítás, hogy ahol sem jelentős természeti erőforrások, sem jelentős természeti kincsek nincsenek, ott a fejlődésnek nem marad más útja, mint az ott lakók alkalmassá tétele arra, hogy ők maguk képessé váljanak fejlesztések megvalósítására. Az ország helyzetének ismeretében ehhez még azt is hozzátehetjük, hogy olyan fejlesztések megvalósítására kell képessé válni, amelyeket viszonylag kevés külső tőkebevonással meg lehet valósítani. Ennek legfőbb eszköze az emberi erőforrások fejlesztésének középpontba állítása. Az emberi erőforrások fejlesztése – mint egy újabb, divatossá váló tevékenység – új tartalmat kapott azáltal, hogy míg eddig, évtizedeken keresztül, a politika által irányított gazdaság számára kellett embereket kinevelnie, addig újabban, a rendszer megváltozása óta a piac, a világpiac ránk rótt lehetőségeihez és szerepeihez kell az embereket fölsorakoztatnia. Látszólag itt már a nemzetközi piac elsődlegessége szerepel motiváló tényezőként, azzal az erős hittel, hogy ez a piac objektív és igazságos szűrője mindannak, ami jó, és mindannak, ami elvetendő, rossz. A felzárkózást óhajtó országok igyekeznek alkalmazkodni ehhez az új körülményhez. Az alkalmazkodásnak sok útja, módja van. Legújabban az a régi módszer került előtérbe, amelyik arra alapozza a területfejlesztést, hogy megkeresi az elmaradott területen azokat a településeket, azokat a gazdasági, szolgáltatási szervezeteket, amelyeknek alkalmazkodni képes gazdasági szereplői vannak, és arra törekszik, hogy ezeket a gazdasági szereplőket segítve, innovatív irányba terelve eredményeket érjen el. Ez a fejlesztési politika erős különbséget tesz a jóléti/szociális ellátások és a területfejlesztés között. Jelentős mértékben az alulról építkező, önerőre támaszkodó regionális fejlődést támogatja. Ebben a felfogásban nem azt keresi a döntéshozó, hogy hol vannak a válságtérségek, hanem úgy szemléli a területi különbségeket, hogy vannak "kevésbé fejlett régiók", amelyeknek a leginkább életképes területrészeit, alkalmazkodásra leginkább képes központjait javasolja segíteni állami eszközökkel; segíti azokat talpra állni, önálló fejlődési pályát választani. Ennek a fejlesztési metódusnak a középpontjában az emberi erőforrások fejlesztése áll.

• Details
• Contents