Túlélés vagy felzárkózás?
Survival or Catching up?

Summary/Abstract: A HATÁRMENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS HAGYOMÁNYOS MAGYARÁZATA SZERINT a határ két oldalán lakók közt – életük különböző területein – akkor bontakozik ki együttműködés, ha területi-társadalmi közösséget alkotnak. Vagyis, ha a határ két oldalán élőket társadalmi kapcsolatok kötnek össze, és ezek a kapcsolatok időben vagy fontosságban megelőzik az államiságot kifejező és megtestesítő határt. A határmenti együttműködéseket megalapozza, ha a jelenlegi határ történetileg már kialakult területi-társadalmi közösséget választ szét. Az így megosztott területi-társadalmi közösség annál intenzívebben működik együtt, minél tudatosabb politikai (kulturális) vezetői vannak. A határok mentén az együttműködés politikai töltetűvé válik, és célja előbb-utóbb az őket elválasztó államhatárok módosítása is lehet (Drahos et al. 1994). Együttműködés alakul ki a határok mentén élők között akkor is, ha nem a politikai identitás, hanem a tartós együttélés köti őket össze. Ebben az esetben a határ már régebben kialakult térségeket, régiókat választ szét, melyek lakói folytatják tradicionális szomszédsági vagy családi, rokoni alapú együttműködésüket annak ellenére, hogy államilag el vannak választva egymástól. A határmenti együttműködést a domborzati viszonyok mellett infrastrukturális föltételek is segíthetik vagy hátráltathatják. Természetesen jelentős a szerepe a már többször említett "állami akaratnak." Az 1989/90-es fordulat e tekintetben éppoly jelentős Európa keleti részében, mint nem sokkal a háború után az európai közösség kezdetei voltak a kontinens nyugati felében. Nem véletlen tehát, hogy a határmenti együttműködésekre itt és most terelődik rá a megújult figyelem (Vehrer 1997). Az előzőkkel szemben a modern magyarázat az, hogy ha a gazdasági, kulturális, szolgáltató funkciók túllépnek a meglévő határon, akkor fokozatosan eljelentéktelenítik azt. Gazdasági kooperáció esetén a határok lassan fölöslegessé válnak (a határok "légiesítése", "átjárhatósága" stb.). A határ egyik oldalán dinamikusan növekvő gazdaság munkaerőt szív föl a határ túloldaláról is, kialakul a térségi ingázás, megindul a jövedelmi viszonyok kiegyenlítődése a határ két oldalán. A humán szolgáltatások valamilyen okból a határ egyik felén vonzóbbakká válnak, mint a másikon. Utóbbiak között az olyan oktatásnak van kitüntetett szerepe, amely valamiképpen "piacosodik", egyúttal egyedi tanítást és tanulást tesz lehetővé, illetve sajátos igényeket kíván kielégíteni (Imre 1996). Vagy: a tömegkommunikáció bizonyos formáinak azonos közönsége alakul ki a határ mindkét oldalán.

• Details
• Contents