A humboldti és poszt-humboldti egyetem diplomásai a magyar társadalomban
The graduates of the Humboldtian and post-Humboldtian University in the Hungarian Society

Summary/Abstract: Jól ismert, hogy a Humboldt-i egyetem és a poszt-humboldti egyetem egyik alapvető különbözősége az egyetemre járó illetve diplomaszerző népesség összetételében van.1 Ebből következően a régi és új egyetemek társadalmi szerepe is radikálisan különböző – egyrészt abból a szempontból, hogy mely csoportokból rekrutálja a leendő egyetemistákat illetve diplomásokat az egyetem, másrészt, hogy az egyetemi végzettség mely csoportokat jellemez, mennyire „specifikálja” maga az egyetemi végzettség az egyes csoportokat, mennyire határozza meg az egyén helyét a társadalomban. Ennek a specifikáló tulajdonságnak a csökkenése a modern társadalom-leírásban betöltött szerep radikális átalakulásához is vezet: míg a közelmúltat leíró társadalom-modellekben az „egyetemi végzettségűek rétege” a társadalmi egyenlőtlenségi rendszer egyik kiválóan megragadható végpontja volt, addig a poszt-humboldti egyetem időszakában az egyetemi végzettség önmagában egyre kevésbé teszi uralkodó helyzetűvé az egyént, s előtérbe kerülnek a Watts-Strogatz-féle hálózatos magyarázatok, vagy – Bourdieu-i paradigmában fogalmazva – a kapcsolati tőkével való ellátottság, mint elitképző tényező (Czakó & Sik 1995; Tardos 1995). A rekrutáció változása több kérdéssel is erős kölcsönhatásrendszerben áll. 1. Azzal, hogy mennyire tekintheti az egyetem a professzorok világával, a tudomány világával azonos kultúrájúnak (kifejezetten kulturális antropológiai értelemben) a diáknépességet. (Kozma 2004).

• Details
• Contents