Pedagógia és pszichológia
Pedagogy and Psychology

Summary/Abstract: A KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAK keletkezésének, öndefiníciójának, tagolódásának és kapcsolatkeresésének története a közelmúlt néhány évtizedben intenzíven foglalkoztatta a kutatókat; a tudományok története és metateoretikus kérdései önálló tudományágal{ká váltal{. A kutatók nagy része ugyanakkor egyetért abban, hogy a társadalomtudományok esetében kevésbé beszélhetünk a Kuhn-i értelemben vett paradigmaváltásokon keresztül végbemenő haladásról, mint a természettudományok esetében. A társadalomtudományokban inkább az egyre nagyobb tagolódás folyamatosságával találkozunk, írja Hilvoorde és Wézj'ers (2000), ami azt jelenti, hogy iskolák, hagyományok, hálózatok és különböző előfeltevés-rendszerek párhuzamosan léteznek egymás mellett. Megjegyzendő, és témánk szempontjából jelentőséggel bír, hogy Pléh Csaba hasonló módon, több-paradigmás tudományként értékeli a pszichológiát (1992), annal{ ellenére, hogy a pszichológia "társadalomtudományi" minősítése sohasem élvezett egyértelmű elfogadottságot művelőinek körében. Bár az elmúlt évtizedekben óriási viták alakultak ki az elméletek keletkezésének, alapjainak, az e1őfeltevések szerepének kérdése körül, a legtöbbször elsősorban az előfeltevés és az azon alapuló tudományos gondolatmenet viszonya került előtérbe. Csak kevesen foglalkoztak az e1őfeltevések és a belőlük kibontható paradigmák társadalomszociológiai eredetével és egymáshoz való viszonyával. Az egyik ilyen jellegű munka Koestler Alvajárók című műve, amely átmenet a tudományos munka és a nívós lektűr között. Koestler azonban a modernitáshoz vezető természettudományos kérdéseket, Kopernikus, Kepler és Galilei felfedezéseit vizsgálja a kor jellegzetes világszemléletének, általános hiedelem- és szokásrendszereinek tükrében.

• Details
• Contents