Társadalmi egyenlőtlenség és iskola
Social Inequality and School

Summary/Abstract: A MAGYAR SZOCIOLÓGIA 1956 utáni újra indulása után nem sokat kellett várni a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésének felbukkanására, és miután a politikai vezetés "megengedte", hogy az egyenlőség társadalmában, a szocializn1Usban is lehet rétegződés, azaz lehetnek társadalmi egyenlőtlenségek, hamarosan a "még egyenIóbb" területen, a közokratásban is föl lehetett támi az egyenlótlenségeket. Ameddig a társadalmi különbségek túl nagyok voltak, addig az iskolák és az iskoláztatás különbségeit mindenki magától értetódó, természetes dolognak vette, se különösebb érdekIódést, se különösebb indulatokat nem keltett. Amikor azonban mind Nyugaton, mind Keleten - más-más idópontban és más-más motívumok alapján - megindult a középfokú oktatás expanziója (ami Magyarországon szinte egybeesett az alapfokú oktatás nyolc évre hosszabbításával), alzkor a társadalom érzékenyebb lett. Ameddig a különbözó társadalmi csoportok gyermekei már az alapképzés egy részét is különbözó iskolákban kapták, amelyek a szülók eltéró anyagi hozzájárulását igényelték, és amelyek formálisan is más-más továbbhaladási jogosultságot adtak, addig föl sem merült például az, hogy miért nem kap ugyanolyan szintű képzést, mondjuk, az elemi iskola hatodik osztályába járó gyerek, mint a polgári iskola második osztályába járó, utóbbi pedig miért nem kap olyat, mint a gimnázium második osztályába járó. (Ideális esetben mindhárom gyerek tizenkét éves volt.) Attól kezdve azonban, hogy bevezették az egységes nyolcosztályos általános iskolát, és a két háború közti 8 százalékról 25-30 százalékra emelkedett egy-egy korosztályban az érettségit adó középiskolákban tanulók aránya, több értelme lett a kérdésnek: hogyan lehet, hogy az egységes központi tantervekkel, azonos tankönyvekkel működó általános iskolák közül az egyik jobb továbbtanulási, majd életesélyeket ad, mint a másik. A középfok expanziója közepette megmaradt eItéró középfokú képzések léte pedig az egyenIóség ideológiáját harsogó szocializmusban felvetett egy további kérdést is: hogyan lehet, hogy a "társadalmi munkamegosztás" más-más helyén dolgozó szülók gyerekei következetesen más-más típusú középfokú iskolákba kerülnek, és ebból fakadóan továbbtanulási esélyeik sem egyformák. A kérdések szociológiai ihletettségű megfogalmazása Ferge Zsuzsa érdeme, aló a KSH-ban 1963-ban végzett eIsó rétegezódésvizsgálatban (Ferge et al. 1966) már feltett az okratás és a társadalmi mobilitás kapcsolatát firtató kérdéseket

• Details
• Contents