Budapest’s Education System Between the Two World Wars Cover Image

Budapest oktatásügye a két világháború között
Budapest’s Education System Between the Two World Wars

Author(s): Miklós Mann
Subject(s): Education, Cultural history, Rural and urban sociology, Interwar Period (1920 - 1939), Sociology of Education
Published by: Akadémiai Kiadó
Keywords: Budapest History; Urban Development; Cultural Policy; Interwar Hungary;

Summary/Abstract: Budapest lakossága a két világháború közötti időszakban tovább növekedett. Ezzel együtt erősödött a főváros ipari, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális szerepe is. Bár az 1919 utáni első évek a gazdaság számára a visszaesést jelentették, a húszas évek közepére már rendeződött a helyzet. A gazdasági világválság hatását a főváros ipara a harmincas évek közepétől kezdte kiheverni, majd az évtized végén nagyarányú fellendülés következett be. E korszakban jelentősen fejlődött a villamosítás, a közlekedés, a hírközlés. 1925-ben megindult a rádió műsorszolgálata: 1929-ben közel 60 000, az 1940-es években több mint 150 000 budapesti előfizetőt tartottak nyilván. A főváros társadalmi szerkezetét vizsgálva, láthatóan tovább nőtt a bérből élő munkások, alkalmazottak aránya. Budapest e korszakban is változatlanul az ország kulturális-szellemi központja maradt. Jelentősnek bizonyult a rádió mellett a sajtó nagymérvű térhódítása, de a megjelenő hangos film is kedvelt műfajnak bizonyult. A száznál több mozi mellett kb. 200 kávéház is működött a fővárosban. Gyarapodtak a budapesti épületek, a város szépen modernizálódott. Fellendült az idegenforgalom; strandok, uszodák, kórházak, sportpályák, hidak épültek. A korszak művelődéspolitikai irányelveit a „keresztény-nemzeti” gondolat határozta meg. Az első kultuszminiszterek rendeleteikben az ifjúság szilárd valláserkölcsi alapokon nyugvó neveléséről, a hazafias szellemnek az iskolák útján való ápolásáról, erősítéséről intézkedtek. Az ország területét drámaian megcsonkító trianoni béke kiváltotta a nemzeti érzésen alapuló revíziós törekvéseket, amelyben szerepet kaptak a magyarság kultúrfölényére való utalások is. E gondolatot, a kultúrfölény koncepcióját képviselte a húszas évek kultuszminisztere, Klebelsberg Kuno, aki tudományszervezői, oktatáspolitikai intézkedéseivel valóban sokat tett e célok realizálása érdekében. Klebelsberg közel egy évtizeden keresztül állt a kultusztárca élén; alkotásai, impozáns eredményei valóban tiszteletet parancsolóak voltak.

  • Issue Year: 14/2005
  • Issue No: 1
  • Page Range: 120-136
  • Page Count: 17
  • Language: Hungarian
Toggle Accessibility Mode