A peregrinációtól az Európai Felsőoktatási Térségig
From Peregrination to the European Higher Education Area

Summary/Abstract: A NAPJAINKBAN FOLYÓ EURÓPAI FELSŐOKTATÁSIreform legszembetűnőbbjellemzője, hogy maga a reform is állandó változásban van. Egyre több ország csatlakozik formálisan is az Európai Felsőoktatási Térséghez (1999-ben Bolognában 29 ország miniszterei írták alá a nyilatkozatot, 200l-ben Prágában 33-ra, 20m-ban Berlinben 40-re nőtt a számuk, 2005 májusában a bergeni miniszteri konferencián pedig további öt országgal bővült a kör). A reform gondolatát 1998-ban az Európai Unió négy vezető államának oktatási miniszterei indították el (a Sorbonne Nyilatkozattal), 2005-ben pedig az eddig még kimaradt poszt-szovjet országok bekapcsolódása tette teljesebbé az aláírók listáját. Részben ebből, de nagyrészt a reform természetéből, példátlan méretéből és összetettségéből adódik, hogyamegvalósítás során újabb és újabb kérdések merülnek fel, változnak a prioritások, és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogya folyamat egyes stációinak értékelése rendkívül komplex megközelítést igényel. Nem véletlen, hogy a hallgatói (és kisebb mértékben a kutatói-oktatói) mobilitás a leggyakrabban említett kérdés a hivatalos dokumentumokban, az elemzésekben és a reformmal foglalkozó nemzetközi konferenciákon. Ez az a jelenség, amely eléggé konkrét és viszonylag jól mérhető, rövidebb távon is megfelelő mutatója lehet az ún. bolognai folyamat állásának, mivel koncentráltan fejezi ki a nyilatkozatokban lefektetett célok összességét, azok mindegyikéhez egyértelműen kapcsolódik. Megjelenik benne a (bolognai-bergeni) prioritások (a fokozatok rendszerének összehangolása, a minőségbiztosítás és a végzettségek kölcsönös elismerése) megvalósításának hatása. Másfelől a hallgatói mobilitás témája összefügg a legátfogóbb kérdéssel, a reform társadalmi hatásaival, amelynek felvetését és vizsgálatát egyre erőteljesebben szorgalmazzák a felsőoktatás különböző aktorai (főleg maguk a hallgatók). "Mentő megoldás" a mobilitás témájának elemzése, hiszen a társadalmi hatások nehezen meghatározható körének teljesebb vizsgálata egyelőre inkább politikai természetű kívánság, a kutatók számára pedig elméleti felvetés.

• Details
• Contents