A felekezeti oktatásügy társadalmi megítélése
Social Perception of Denominational Education

Summary/Abstract: A FELEKEZETI OKTATÁSÜGY MEGÍTÉLÉSE részben ösztönös és érzelmi, részben racionális és tapasztalati, részben politikai és propagandisztikus motívumokra támaszkodik. A kérdés múltjához tartozik, hogy a profán tudományokat is integráló és az önálló és szabad individuum fejlesztését szolgáló (Dumont 1998) kultúraápolás és oktatás a keresztény civilizáció sajátossága. A tudás minden területére kiterjedőközoktatás intézményesítésepedig különösképpen a keresztény egyházi gyakorlatból fakadt. Ugyancsak a kereszténység tette lehetővé a szent és a profán valóság megkülönböztetését és ennek nyomán a tudományok és az oktatott anyag tárgyszerű,és -legalább a természettudományok esetében - értéksemleges és világnézetmentes kezelését (Cox 1965). A kérdés múltjához tartozik továbbá, hogy az iskolarendszer Európa szerte egyházi gondozásban és finanszírozással jött létre s csak a 19-20. században került állami vagy civil közösségi kézbe. Az oktatásügy hazai történetének tehertétele, hogy az egyházi iskolák ellenzői a II. világháborút követően nagyobbrészt azonosak voltak a megszülető kommunista diktatúra szószólóival. A felekezeti oktatásügy megszüntetésére Magyarországon a demokrácia és a pluralizmus, valamint a társadalmi önrendelkezési jog felszámolásának keretében került sor. Csak fügefalevélként maradt meg, szigorúan korlátozott keretek között, nyolc katolikus, egy zsidó és néhány - majd ezek többségérőlvaló "önkéntes" lemondás után egyetlen - protestáns középiskola.

• Details
• Contents